Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

II. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK SALGÓTARJÁNBAN 1997-2002 - Bagyinszky Istvánné - A salgótarjáni panteon

gótarján város első polgármestere, ami egyben munkája elismerését is jelentette. 1922 -1944 kö­zött sok szakmai sikerrel látta el polgármesteri fel­adatát. 1943 elejétől személyeskedő és politikai tá­madások érték. Nyugdíjazását kérte. 1944 elején Bodajkra költöztek. A háború után a salgótarjáni igazolóbizottság nem volt jó véleménnyel munká­járól s megvonták nyugdíját. Az evangélikus egy­ház szeretetotthonába került Pécsre. 1967-ben járt utoljára Salgótarjánban, s dicsérőn szólt a már lát­ható átalakításról. A panteonban látható portréját Bobály Attila szobrászművész készítette. RÓTH FLÓRIS bányaigazgató Nagykikinda, 1865. január 27. ­Mezőberény. 1955. március 17. Temesvárott, Selmecbá­nyán kezdte tanulmányait. Az Akadémia bányamérnöki szakát 1890-ben fejezte be, ál­lamvizsgáit 1894-ben tette le. Gyakorlati munkásságát a vihnyei Kachelmann gépgyár­ban kezdte. 1891. június else­jétől a Salgótarjáni Kőszénbá­nya Rt. alkalmazottja lett, ahol 47 esztendőt töltött. 1899 és 1902 a selmeci vá­lasztókerület országgyűlési képviseletét is ellátta. Kisebb-nagyobb megszakításokkal több helyen ka­matoztatta szakmai tudását, míg végül 1918-ban is­mét Salgótarjánba helyezték és húsz éven át dolgo­zott itt. Volt bányatanácsos, műszaki biztos, bányá­szati főtanácsos, igazgatósági tag. Az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesületben is ko­moly funkciókat töltött be. Salgótarján várossá fej­lesztésében és a vármegye közügyeiben is jelentős szerepet vállalt. 1936-ban Salgótarján díszpolgára lett, ugyanezen évben a Magyar Érdemkereszt Kö­zépkeresztjével tüntették ki. 1945-ben hamis vád-

Next

/
Oldalképek
Tartalom