Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Suba János: A magyar-csehszlovák határ helyreállítása 1947-1953 között

Suba János A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK HATÁR HELYREÁLLÍTÁSA 1947-1953 KÖZÖTT (történelmi áttekintés) Előzmény Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében kijelölt határainak hossza 2266 km volt. Ez a határvonal a terület-visszacsatolások után 1225 km-rel, 54 %-kal növekedett.

1 Magyarország határai a II. VH után megváltoztak. Az 1947. febr. 10-én aláírt Párizsi békében Magyarország elvesztette az I. és II. bécsi döntés során visszacsatolt területeket, Felvidéket, Észak-Erdélyt, valamint Kárpátalját és Délvidéket. A békeszerződés visszaállította Magyarország 1938. jan. 1-i határait kisebb módosításokkal.

2 Ez maga után vonta azt, hogy a műszaki munkálatoknál nemcsak egyszerűen rekonstruálták az eredeti állapotot, hanem az adott politika és gazdasági helyzet által diktált szempontokat is figyelembe kellett venni.

3 A már egyszer kijelölt határvonal újbóli helyreállításának folyamatát redemarkálásnak nevezzük. A jogi alapot az 1947. évi Párizsi békeszerződés 1. cikke adta meg. Amellyel megerősítette a trianoni békediktátum határokat kijelölő cikkelyeit. Illetve az ezek alapján felállított Határmegállapító bizottságok által létrehozott határdokumentumokat. A határ-megállapítás pénzügyi feltételei A II. Világháború után 1945-ben és 1946-ban nem volt rendszeres és teljes költségvetés. 1946. augusztus. 1-én bevezették a forintot

4 Azonban 1947-ben már sikerült a XIV. tc-ben egy részletes költségvetést terjeszteni az országgyűlés elé. A pénzügyi tervezésnél a legfontosabb kérdés az volt, ami a műszaki munkálatokat is meghatározta, hogy mi van meg, mit kell csinálni, (dologi