Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szabó János: Salgótarján sportélete

SBTC után a Ferencvárosban vált híres játékossá. A SSE-ben feltűnt Tóth György az Újpest legendás kapuvédője lett. A négyszeres válogatott Kautzky Józsefről, a SSE csatáráról kevesen tudják, hogy fia, Kautzky József, unokája Kautzky Armand, is­mert és neves színészek. Ez időben a labdarúgáson kívül legtöbben az at­létikának hódoltak. A kor legnagyobb futójának Zelenka István az SBTC futója számított. Maratoni futásban, 1929-ben a gödöllői országúton nagy fö­lénnyel nyerte meg a magyar bajnokságot. 1924­1943 között az északi régió egyik leghíresebb futó­ja volt. Emlékét Salgótarjánban, a Sportcentrum­ban emléktábla őrzi. A harmincas évek elején újabb sportágak vetették meg lábukat a városban. Sorra alakultak a lövészklubok. 1930-ban megala­kult a Salgótarjáni Sakk-kör, 1931-ben a SSE aszta­litenisz szakosztálya, a SSE birkózó és ökölvívó szakosztálya. 1934-ben a MOVE torna szakosztá­lya. 1937-ben a Magyar Kárpát Egyesület sí szak­osztálya. A városban a csendőrségnél és a honvéd­ségnél élénk vívó élet, a köztisztviselők között élénk teniszélet zajlott. A harmincas évek második felében váltak nép­szerűvé a különböző labdarúgó tornák. Ma már egyre kevesebben emlékeznek a Zorkóczy Samu emlékére alapított Zorkóczy Serlegre, Peész Árpád cukrászról elnevezett Peész Kupára, a leventéknek kiírt László György Kupára. 1933-ban a SSE és az SBTC éremmérkőzést vívhatott Báthori István em­Kuglizó és tekepálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom