Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szabó János: Salgótarján sportélete

Nógrád megyében, így Salgótarjánban is az 1921 évi LIII számú törvény megjelenése után kezdték meg működésüket a levente csapatok. A levente szó eredetét a történészek a középkorba vezetik vissza. Szent István halála után a trónra került Szár László két fia I. Endre és I. Béla édesöccse volt a Levente herceg, aki erejével és vitézségével vált ismertté, lett a magyar félkatonai mozgalom névadója. A leventekor a 12. életévben kezdődött. A leventeapród már serdülőkorú volt, az ifjú levente már katonás, aki elsajátítja a testnevelés alapjait, próbarendszeren keresztül szerzi meg a honvédelmi és technikai ismereteket. A gyakorlati és elméleti ismeretek, a kulturális élet színtereként hozták létre a leventeszobákat és otthonokat, a katonai alaki foglalkozások és sportfoglalkozások megtartására a sporttereket és sportpályákat. Az 1939 évi II. törvénycikk, már a leventeséget az ország ifjúságának nevelését kötelező jelleggel rendszeresítette. Salgótarján és környéke leventeegvesületei: Zagyvarónai Levente Egyesület 1923 Salgótarjáni Acélgyári Levente E. 1924. Salgótarjáni Bányatelepi LE 1925. Somoskővidéki Levente Egyesület 1926. Zagyvapálfalvai Lev. Egyesület 1933. Salgótarjáni Gépgyár Lev. Egy. 1925. St. Város Közp. Lev. Egy. 1925. Baglya saljai Lev. Egy. 1937. Salgótarjáni Üveggyár Lev. Egy. 1933. De működött levente egyesület több üzemnél, bányatelepen, így Saigon és Rónabányatelepen is. A Magyar Kárpát Egyesület vidéki szakosztályai az 1920-as évek elején kezdték meg működésüket. Az MKE salgótarjáni osztálya, a Karancs osztály kezdetben Karancs Turista Egyesület néven működött, a tényleges Salgótarján osztály 1923. február 23-án jött létre. Elnöke dr. Förster Kálmán polgármester, alelnöke Liptay B. Jenő és Wagner Rezső,