Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Tarjáni rendőrközegek

pi 10 koronás élelmezési normáját - amely valóban nagyon alacsony volt a gyorsuló infláció körülményei között - még 12 koronával kiegészítette közösen a bánya, az acélgyár és a község. De 1914-ben nemcsak pótolni kellett a hiányzó rendőrközegeket, hanem polgárőrséget is fel kellett állítani. Mégpedig azért, mert a régi óhaj teljesült: „a községet ezrekre menő katonaság szállta meg és a munkácsi tartalékkórház is ide helyeztetett át 600 ággyal. " Sőt, egy év múlva a község vezetőit sürgős nyilatkozatra szólították föl, hogy „kívánja-e a község, hogy békekötés után Salgótarján községében állandó katonai helyőrség létesítessék". A kereskedők és iparosok támogatták ezt, a forgalom növekedése miatt, viszont többek szerint „példátlan is az országban, hogy egy ipartelepből álló községben katonaság elhelyeztessék". Utaltak itt a termelés - főként a haditermelés - biztonságát veszélyeztető élelmezési problémákra és a megnövekedő járványveszélyre. Végül nem zárkóztak el laktanya létesítése elől, de kikötötték, hogy a község anyagi megterhelésének az elviselhetőségen belül kell maradnia. Ehhez az eredményhez - a negatív benyomások csökkentésével - hozzájárult a 65. gyalogezred pótzászlóaljának felajánlása uszoda építésére. A község anyagi támogatása fejében az egész létesítmény minden berendezésével a tulajdonába ment át. Egy másik ingatlanügy azonban nem volt ilyen egyértelmű. 1918 közepén Breuer Fülöp felajánlotta, hogy a község vegye meg azt a telket tőle, melyen a lassan két évtizede bérelt rendőrlaktanya van. A képviselő-testület reálisnak találta a 25 ezer koronás árat, bár néhányan felvetették, hogy pár hónapja soknak találta a testület a Losonci Takarékpénztár által kért 20 ezer koronát. A döntés ugyan megszületett, de a végrehajtásához szükséges volt a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyása, mely 1920. májusában - nem tévedés ! - érkezett meg. Közben a tulajdonos - a község értesítése nélkül - eladta az ingatlant, így 1920 augusztusában - a vétel jóváhagyása ellenére - Salgótarján képviselő-testülete is jogi következmények nélkül elállhatott korábbi