Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Cs. Sebestyén Kálmán - Egy hányatott sursú oktatási intézmény: a salgótarjáni polgári iskola

használták katonák beszállásolására. 1905 február­jában közel tíz napig nem tanítottak e miatt. Az 1907/08-as tanév kezdetéről a következőket írja az igazgató jelentésében: ,A rendes tanítást azonban a polgári leányiskolában csak szeptember 12-én, a fiúiskolában pedig szeptember 16-án kezdhettük meg, mert augusztus utolsó hetében 3 napon át a hadgyakorlatokra menő katonaság volt intézetünk­ben elszállásolva, mely körülmény a helyiségek ja­vításának és tisztogatásának befejezését hátráltat­ta. " Az iskola anyagi helyzetén az sem javított, mi­kor az iskolaszék javasolta a tandíjak 60 koronára felemelését. 1904-ben határozták meg a 40 koro­nás tandíjat, s az ez alóli mentesség kritériumait is szabályozták (a községben működő tanítók, köz­ségi tisztviselők és szegény sorsú gyermekek, de irányadó minden esetben a szorgalom és előmene­tel). A képviselő-testület nem fogadta el a tandíj­emelést, mert a 69 %-os pótadó mellett a lakosság­ra megterhelőnek tartotta mértékét. Ismét elkezdődött a huzavona az anyagi feltéte­lek biztosítása körül. Nem előzmények nélkül, hisz már 1906 áprilisában a Salgótarjáni Lapok az oktatás helyzetének áttekintésekor megjegyezte: „Milyen rohamosan, valóban amerikaias módon fejlődött Salgótarján, oly lassú csigalépésben halad népoktatásügyünk. Mily sokáig vajúdott az, míg végre-valahára Salgótarján, a 14000 lakossal bíró iparváros polgári fiú- és leányiskolát kapott. Meny­nyire sok küzdelembe kerül ma is annak fenntartá­sa, s mily bizonytalan annak jövője, ismeretes. " Annyira bizonytalan volt, hogy a korábban vissza nem pótolt támogatások következtében a községi polgári iskolai alap teljesen kiürült. S mikor már azt fontolgatták a község vezetői, hogy a többször visszautasított államsegély-kérvények után fel kell függeszteni az iskola működését, megtörtént az át­törés. 1906 decemberében miniszteri leirat érke­zett, mely szerint az állam hajlandó segélyezni az iskolát, ha megindul a végleges elhelyezést biztosí­tó építkezés. Ehhez kölcsön felvételének lehetősé­gét is kilátásba helyezte, sőt - Jankovich Marcell országgyűlési képviselő közbenjárására - az 1908.

Next

/
Oldalképek
Tartalom