Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Szvircsek Ferenc: Salgótarjánban éltek és alkottak - Fabini Henrik (1878-1938)

századokon keresztül féltve őrzött kincseket, melyet nem volt hajlandó feláldozni. Életművének túlnyomó része a Rima hatalmas vasműveinek fejlesztésében és vezetésében merült ki. Mindenütt, ahol dolgozott, ahol szerepet vállalt megbecsülés övezte, elismerték szaktudását és szervező képességét. Részt vett a hideghengermű első bővítésének munkálataiban, a huzalmű új gyártmányának, a villamos hegesztőpálca gyártásának meghonosításában (Rimagil). Igazgatóságának idejében vezették be (1936) a fizetett szabadságot, s ezzel az intézkedéssel a Rima egy évvel megelőzte a kormányintézkedést. A hideghengermű új profilja megteremtése érdekében Siemag hengerlőgépet szereztek be (1937), majd 1938-ban Demag géppel folytatták a fejlesztést. A gyárszervezés mellett nem feledkezett el a kultúráról sem. Támogatta az acélgyári elemi iskola működését, játszóhelyek kialakítását, a lakóterületek csinosítását, az épületek felújítását. Szerepet vállalt a város, a vármegye életében is, szigorú, tárgyilagosságon alapuló pártatlansággal. Harmóniában tudta tartani a vállalat és a munkások érdekeit. Műszaki tudását és gyakorlati tapasztalatait teljes egészében érvényesítette, a gyár igazgatásánál erős szociális érzéke volt az uralkodó. Szűkszavú, puritán egyéniségét nemcsak feljebbvalói, hanem alárendeltjei is becsülték. Életének 67. évében, 1938. július 8-án Budafokon hunyt el, ott is helyezték örök nyugalomra. A gyár látképe az 1911 es rekonstrukció után