Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai
Mint a török kézre került uradalmak többségénél, a keresztény földesúr Salgó esetében is fenntartotta birtokigényét s a lehetőségek függvényében igyekezett is a neki járó juttatásokat behajtani. A Derencsényiek kihaltával a király 1573-ban a Balassáknak adományozta az uradalmat, így annak urai néhány év múlva formálisan a költő Balassa Bálint és öccse, Ferenc lettek. Azonban egyikőjük sem volt jelen, amikor tizenötéves háború egyik első hadjárata során, 1593 december elején a többi nógrádi erősséget is visszafoglaló keresztény csapatok Prépostváry Bálint vezetésével megostromolták, pontosabban minden bizonnyal a ma Kis-Salgónak nevezett csúcsról hatalmas ágyútüzet zúdítottak rá. A feltárások során tett megfigyelések szerint a közepes kaliberű ágyúgolyók és szakállaspuska-lövedékek tüzet okoztak, mely a vár teljes pusztulásával járt. Mivel stratégiai jelentőségét ekkorra már teljesen elveszítette, újjáépítése bizonyára fel sem merült. Salgó várának építéstörténete ezzel be is fejeződött. Ami történetében ezután következett - megmaradt falainak omlása, majd pedig kutatása, régészeti feltárása és műemléki helyreállítása - már más lapokra tartozik.