Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Feld István: A salgói vár történetének és építésének korszakai
ajtó- és ablakkeretezések darabjai. Ezek már mindenképpen eltérnek a Jagelló-kor finomabb, klaszszikus jellegű faragványaitól , mint amilyeneket a várat birtokló Ráskai-fivérek apja, Balázs Csővárott folytatott építkezéseibó'l ismerünk, de ugyanakkor közel állnak azokhoz a somoskői faragványokhoz, köztük egy, a mai Petőfi-kunyhóban kiállított címeres kőhöz, melyeket már Losonci István 1552 előtti építkezéseivel hoznak kapcsolatba. Anélkül tehát, hogy a különböző részmegfigyelésekkel tovább terhelnénk az olvasó figyelmét, már az eddigiek alapján is megállapíthatjuk, hogy jelenlegi ismereteink korántsem elegendőek annak pontosabb meghatározásához, mikor és hogyan nyerte el a salgói vár végső, általunk ismert és rekonstrukciós rajzban is megragadható formáját. Ma még tulajdonképpen az sem zárható ki, hogy a jelenleg helyreállítás alatt álló kőfalak övezte alsóvárnak volt egy egyszerűbb előzménye. Ugyanúgy még az sem lehetetlen, hogy a felsővár nyugati, korábban nyitott udvara - alul alárendeltebb funkciójú, gerendamennyezetes terekkel, az emeleten pedig a középső, lépcsőt is magába foglaló téglaboltozatos pitvar két oldalán legalább egy-egy, cserépkályhával fűtött lakószobával - még 1526 előtt részben beépült, hisz ezidőtájt országszerte a hegyivárak kiépítésének kifejezett divatja figyelhető meg. Sokkal valószínűbbnek tűnik azonban, hogy ez utóbbira is csak később került sor, akkor, amikor a török hódítás okozta sokk hatására a korábbi eredetű hegyivárak egy időre nem csupán lakásként, de katonailag is felértékelődtek, bármennyire is egy korábbi időszak hadviselésének igényei hozták őket létre. Nem kizárt, hogy az alsóvár - az egyszerű külső kaput és a patkóalakú északi tornyot is magába foglaló - külső fala és néhány további építménye, így az említett északi tér vagy a kapu mellett a sziklafalhoz támaszkodó, feltehetően az őrség számára emelt épület még a Ráskaicsalád másfél évtizedes birtoklása során épült meg. De ha megfigyeléseink helyesek, ez egyúttal azt is jelentené, hogy ekkor már állt az ötszögű ágyútorony is. Bár aligha tagadható, hogy ma még