Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Horváth István - Múltból mentett értékeink: Kovács Nándor (1841-1905)

1902. június 10-i összejövetelükön a kerület papsága előtt úgy fogalmazott: „Miután vidékünkön a szocializmus újra felütötte fejét, és pedig a nép között elterjesztett gonosz szellemű iratok által, az ellen ajánlja, hogy ellene minden erőnkből küzdjünk, mégpedig jó kath. szellemű olvasmányok által, s erre nézve a Szent István Társulat által kiadott szépiratokat ajánlja." Mindezeken túl fontosnak tartotta az ifjúság katolikus szellemű nevelésének erősítését. Úgy gondolkodott, hogy e nagy és folyamatosan végzendő munkára a papságnak az eddigieknél jobban fel kell készülnie. A feladat ellátását azzal is segíteni kívánta, hogy a szokásos összejöveteleiken idevágó témában vitákat rendeztek. E gondolat megvalósulásának jegyében a kerületi papi gyűlés megtárgyalta „A kereszténység befolyása Magyarország művelődésére", (1900. máj. 30.) valamint a „Hogyan kellene a szocialisztikus erkölcsrontó iratokat kiszorítani?" (1902. jún. 10.) című előadást. A kerület papi elnöke úgy látta, hogy a kormány által szorgalmazott - a Bánffy Dezső vezette testületről van szó - és az állami, az egyházi házasság elkülönítésére vonatkozó törvényjavaslat a káros jelenségeket szaporítja, az „nemcsak szabadelvű, de valójában szabadkőműves" jellegű, ezért azt sem kell a papságnak támogatnia. A fenti gyakorlati magatartás hatékonyságának növelésén túl, az eredményes munkát az összefogásban, a „destruktív sajtó" nem támogatásában látta. Mindezekkel összefüggésben azt a célt tűzte maga elé, hogy az egyházmegyei felsőpapság és a községi papok között megromlott viszony megjavításához segítséget nyújt. Ennek feloldását azzal kellene kezdeni - szerinte - hogy a túlságosan sok „administracios püspöki utasítások számát indokolt csökkenteni." További megoldást hozna, és előrelépést eredményezne, ha a „katolikus autonómia tényleges gyakorlása" megvalósulhatna. Ez ügyben országos zsinat összehívását szorgalmazták Szekeres János rozsnyói püspöknél. E feladat elvégzését Kovács Nándor olyannyira lényegesnek tartotta, hogy elvállalta, hogy küldöttként részt