Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Horváth István - Múltból mentett értékeink: Kovács Nándor (1841-1905)

Horváth István MÚLTBÓL MENTETT ÉRTÉKEINK 4. KOVÁCS NÁNDOR (1841-1905) Gömörből Nógrádba A Rozsnyón élő, jómódú Kovács családnak nagy öröme támadt 1841. május 15-én: megszületett várva-várt fiuk, aki a keresztségben a Nándor nevet kapta. A textil feldolgozást és igényes szabóműhelyt fenntartó apa városszerte ismert volt. A nagyapa műhelyében a nagy történelmi időkben, az 1848-as honvédeknek is készültek katonaruhák. A hazaszeretet volt az első és meghatározó élmény, amely a család minden tagjának, de különösen férfitagjainak életében tartós élményt jelentett. A hazához kötődés motívumait a soha nem felejtett forradalom és szabadságharc alakította ki. Ha egy kicsit előre ugrunk az időben, a már salgótarjáni plébánosként tevékenykedő Kovács Nándor évek múltán is az akkor átélt tapasztalat színeivel mesélt ismerőskörben a Görgei katonák, a nyalka Beniczky huszárok hősi tetteiről, a cári csapatok idegen ruházatáról, viselkedésükről, amelyet 7-8 éves gyermekként látott, és megőrzött a lelkében. A szépen növekvő Nándor iskolai tanulmányait szülővárosában, Rozsnyón folytatta. A gimnáziumot a premontrei rend tanárainál végezte. A Bach rendszer, az önkényuralom oktatási szabályainak megfelelően a tanítás nyelve a német volt. Kitűnő képességének megfelelően idegen nyelvi tudását magas szintre fejlesztette, de nem feledte anyaKovács Nándor prépost-esperes, Salgótarján