Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)
I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Baráthy István: Tarjáni emlékképek: - Emlékeim a Pécskő utcából I-II.
férfi vendégei részére külön szolgáltatást biztosított. Ezen ténykedés hamar kitudódott és nagy nyilvános pör keletkezett ebből kifolyólag. A nyilvános pör tárgyalás az akkori, Ipartestületben folyt le. Ez nagy visszhangot váltott ki a tarjáni lakosoknál. A hatvanas évek közepén a fürdő lebontásra került. Pécskő utca 10-es számú ház Alacsony, régi ház volt. Szintén az Urbán család tulajdona volt. Tőlük vette meg Balázs Samu tanító az első háború után. Az iskolai utcában lévő II. sz. Körzeti Elemi Iskolában tanított Engem harmadik osztályban. Nagyon jó tanító volt. Szerettük őt. Igaz, volt két rossz tulajdonsága, amire még a mai napig is emlékszem. Nagyra növesztett körmeivel mutatta mindig a táblára általa írott példákat. A táblán nagyon csikorgott mindig a körme. A másik ettől rosszabb volt. Hosszú nádpálcája volt és azzal verte meg a leckéket nem tudó vagy szófogadatlan gyerekeket. Minden alkalommal előre megmondta, hogy hány ütést fog kapni az áldozat. Korán meghalt szegény. 1929-ben volt a temetése. Mint kisdiák, ott álltam a temetésén. Schlézinger Károly rabbi temette. Nagyon szépen búcsúztatta. Özvegy felesége eladta a házat Nagy Sándor hentes és mészárosnak. Ő teljesen átépíttette az épületet és hentes és fűszerüzletet nyitott az utcai fronton, míg az udvari részen volt a lakása. A hentes üzlet államosítás után is működött, egészen a hatvanas évek közepéig, mikor lebontották. Pécskő utca 12. számú porta Szintén Urbán porta volt korábban, majd a húszas évek elején megvette tőlük Kuzma János cipész mester. A házat felújította és kedves kis családi ház lett belőle. Csinos kislányuk volt. Gyerekkoromban minden húsvétkor elmentem meglocsolni. A harmincas évek elején a házat megvette tőlük Lusztig Dezső. Mindnyájunk által ismert, szeretett „Dezső bácsi". Felesége „Olga néni" tánc és illemtanár. Salgótarján fiatalságának nagy részét ő tanította meg táncolni. Sajnos, a II. Világháború után