Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Balogh Zoltán: Letűnt „kocsma csillagok" Salgótarján egén

vendéglőre cserélte azt. Döntésében feltehetően szerepet játszottak a második zsidótörvénynek a vendéglátást korlátozó intézkedései is. 1943-ban éttermi engedélyét is visszavonták. 1944-ben deportálták, de túlélve a holokausztot, a háború után új iparigazolványt váltott. A Nemzeti 1950-es államosítását egy évvel élte túl Keszler Mátyás. A Nemzeti is mint általában az újonnan nyíló szállodák, igyekezett a technika legújabb vívmányait hasznosítani. Központi fűtés, vízvezeték, fürdőszoba szolgálta a vendég kényelmét a magát joggal a város legmodernebb szállodájának hirdető Nemzetiben. Jókor nyitott a Nemzeti azért is, mert a salgótarjáni idegenforgalom fejlődése az 1930-as évek elején vett nagyobb lendületet. A szabadidő eltöltésémr Nemzeti Szálloda éitoraie. Enieltleii Icvfi «zofeâlMi tfydnyörH ki*!** " Uj-tóp.pr*. 30 filléres xórnn tízórai m*!l*tt löíőíiicl a kitSnfrut lud»« —giga EGÉSZ NAP ősmagyar cigányzene! ifllllU. Filteres ebéd!