Szvmcsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 2. (Salgótarján, 2002)

I. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - Suba János: A magyar-csehszlovák határ helyreállítása 1947-1953 között

hetesük Magyarországhoz kötötte.) Ez esetben 1315 m

2 terület volna Magyarországhoz csatolandó" vélték a bizottság magyar tagjai. Az Oncsa telep esetében 1941/42-ben a közjóléti szövetkezet házhelyeknek való területet vett a közlekedési út északi oldalán (amely most csehszlovák terület). Erre 6 házat fel is építettek. Ez volt az Oncsa-telep.

28 Ezekhez a telepekhez csatlakozó területet (ma szintén Csehszlovákia) ugyancsak házhelyek céljára osztották ki. Néhány ház itt is felépült, a többinek az építése azonban az országhatár helyzetének újbóli megváltozása miatt elmaradt. A szóban forgó Magyarország területére zsákszerűén benyúló területet a határvonal VIII 7/3 a és VIII8/7 a határkövek közötti szakasza fogja körül. A házak és házhelyek tulajdonosai magyarországi bányamunkások. Nemcsak munkahelyük kötötte Magyarországhoz, hanem a terep is, mert a telkük mögött lévő meredek hegyoldalon Csehszlovákia felé vezető, kocsival járható útjuk nincsen. Jelenleg az országhatár mintegy 700 m hosszú része a községben az utcán halad. Ha műszaki szempontból jelölnék ki az országhatárt, akkor ebben az esetben 12 ha 8560 m

2 terület kerülne Magyarországhoz. Ha határvonal közvetlenül a házhelyek mellett húzódna, akkor a felső házhelysoron nem épülhetnének házak a határ közelsége miatt. Akkor az átcsatolandó területet 11 ha 6696 m

2 volna. A Somoskői bazaltbánya 1925-ben nyílt meg és termelése 1938-ban lendült fel, mikor a kibányá-