Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 1. Egy bányászfalu településképének átalakulása
szerepe van az időnek. Az idő okozta nyomok lemérhetők, ugyanis minden kor leteszi névjegyét a fejlesztésében, így Salgótarján esetében is. Salgótarján a Salgó-, és a Tarján-patakok észak-déli irányú, nagyjából Y alakú völgyében alakult ki. A mellékvölgyekbe csak jóval később, a 19. sz. közepétől húzódott a lakosság. A völgyet három oldalról kopár hegyek és dombok övezték, csak déli irányban torkollott a Tarjánpatak a Zagyva folyó kiszélesedő völgyébe. Az 1867-ben megépült Pest-Ruttka-i vasútvonal a tarjáni völgyet két részre osztotta, a nagy iparvállalatok-társulatok pedig két pólusként, a településtől elkülönülve alkották meg külön telepeiket. A két pólus között a faluban építkező lakosság a fővölgyben végighúzódó út mellett, a mocsaras völgy-fenéket elkerülve, annak két szélén csoportosult. A házcsoportok, tekintet nélkül az utakra és a kanyargó patakokra, vízmosásokra úgyszólván egymás hátára épültek a keskeny parcellákon. A településszerkezetet vizsgálva, a múlt század közepén két külön településnek tűnhetett a falu. A Tarján-patakkal párhuzamosan futó megyei út keleti szélén helyezkedett el a falu nagyobbik része, s vele átellenben, a Meszes hegy lábánál, de már a patakon "a vízen" túl a másik része. 1850-ben 128 szalmafedelű és vályogból, fából épült parasztház képezte a települést. Kőből csak a templom és az uradalom emeletes kastélya épült. Az első építési tervnek az 1729-ben megfogalmazott és építkezéseket elrendelő utasítást kell tekintenünk, melyet gr. Szluha György adott ki tiszttartójának. A megkezdett munkákat már Jankovics Miklós, az új birtokos fejeztette be, s alakította ki a településképet. A falu közepén, a templom előtti út meredek dombra kapaszkodott fel, amit a fuvarosok megkerülve, a Régiposta /Zsidó/ utca vonalában a Tarján-patak felé kerültek ki, és a Pécskő-patak medrében, vagy a Kis utcán tértek vissza a Főútra, a mai Rákóczi útra.
