Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

IV. SALGÓTARJÁN BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE

kei: Elfrida /1875-1876/ férje Plachy Gyula. Leányát, Saroltát /1875-/ Osztroluczky Géza vette feleségül, fiuk Pál. Szilárdy Béla 1862-ben született, feleségei Radvánszky Ilona, majd Prónay Alice. Gyermekei: Elfrida, Wlassits Gyuláné és István /1895-/. Sajólenkei Szilárdy István 1866ban született Salgótarjánban. Jogot végzett Budapesten. Mátraszőlősi és salgótarjáni családi birtokon gazdálkodott, 1914-ben vette át a 2000 holdas birtok vezetését. Városi képviselő testület tagja volt. Salgó-Tarjáni nagyközség területe a századfordulón: Salgó-Tarján, Tarján (1348), SalgóTarján (1405), Salgótarján. Belterületi kiegészítő részeit a RMSV Rt. acélgyár telepe, az SKB Rt. központi, József-tárna, Jakab-tárna, Király-tárna, Emma-akna, Új-akna, Forgách-akna, Forgách-rakodó és Zagyvai-rakodó telepei, a MÁV salgótarjáni állomása, EMÜ Rt. palackgyártelepc, Keszler, Böhm és Bauer vasöntöde és gépgyár telepe, valamint a Salgótarjáni Villamos Rt. villanyfejlesztő telepe képezik. Ezekhez közigazgatásilag a Salgó, Ponyi, Kis-Ponyi, Vadaskert, Pécskő, Sziget, Kutas és Sástó puszták, Salgóbányatelep tartoznak. Területe 5025 kat.hold 604 négyszögöl, melyen 1075 ház található 9478 lakossal. A nagyközség járási főszolgabírói székhely, volt távírda, posta és vasúti állomás, 1 magán jellegű polgári iskola, 5 magán és 2 felekezeti jellegű elemi, 2 magán jellegű iparos tanonciskola és 3 községi jellegű kisdedóvoda, takarékpénztár és kölcsönző-segélyező szövetkezet, ipartestület. A későbbiek során a keletkező külterületi lakóhelyekkel bővült a község-város területe: Baglyasrakodó, Csikókerítés, Józsefrakodó, Öregjózseftelep, Kretschpuszta, Cigánytelep, Gyepmestertelep, Somlyóbányatelep, Világospuszta, Nyárjaspuszta, Kormospuszta, Gyurtyános, Eresztvény.