Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

IV. SALGÓTARJÁN BIRTOKLÁSTÖRTÉNETE

kozásuk a nagy háziállatok /ló, szarvasmarha/ tenyésztése volt. Életmódjuk is ehhez alkalmazkodott. Vidékünket a 8. században szállták meg sűrűbben. A szlávok behatolása a 6-7. században vált jelentősebbé, mint az avarok alattvalói éltek közöttük. Az avarok politikai hatalmát Nagy Károly frank uralkodó hadjáratával zúzta szét. Megyénk területén 803 táján a bolgár birodalom fennhatósága váltotta fel az avar uralmat. Az elszlávosodó hatalom vidékünkre is kiterjedő dukátust alakított ki, melynek központja Nógrád vára volt. Valószínűleg ők emelték a Somoskőújfalu határában lévő földvárat is, de ők alakították ki a magyarrá lett gyepúvonal védelmi rendszerének a vázát. A 9. század végén megjelenő honfoglaló magyarság néhány év alatt birtokba vette a Kárpátmedence síkságait, valamint az alacsonyabb domb- és középhegyek vidékeit. A megfelelő természeti környezet hatására megyénk területén a letelepedés iránya a folyóvölgyeket követte a Zagyva, a Galga és az Ipoly mentén. A magyarok többsége megyénk keleti részét foglalta el, a nyugati rész a fejedelmi törzs birtokává lett. A magyarok az ásatások adataiból és a helynevekből következtetve a mai Nógrád megye egész területét a honfoglalás idején megszállták, szállásterületüket a mai országhatárnál északabbra is kiterjesztették. A megye belsejében élő szlávság több évszázadig fennmaradt, az itt talált avarok viszont összeolvadtak a honfoglaló magyarsággal, hiszen életmódjuk, gazdálkodásuk, társadalmi fejlettségük foka megegyező lehetett. A 10. század első évtizedében a honfoglalók Tarján nevű, hadrendnek /VII.Konstantinos az ötödik helyen említi a magyar törzsek között/ tekinthető törzsének egyik csoportját telepítették le a belső gyepűvonal védelmére. A törzsnév török eredetű, forrása a törökségben jól ismert méltóságnév, a tarkan volt. Megemlíthető, hogy a város keleti felén emelkedő Pécskő szláv eredetű, hasonlóan a Zagyvához, ami sötét, zavaros jelentésű. Szemben velük a Karancs-hegy magyar né-