Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK - Zagyvafő vár

vulkáni kúpon /423 m/, a "Várhegyen" állt Zagyvafő vára. A várhegy elnyújtott platóján sánc és alapfalmaradványok emlékeztetnek arra, hogy itt hajdanában vár állott. Innen északnyugat felé, a hegygerinc végén egy másik, kisméretű, ovális erősség is található. A korai, kisméretű várak sorába tartozó erődítést 1987/88-ban ásatással próbálták behatárolni. A feltételezések szerint a 13. században egy négyeztalaprajzú torony épült meg először, amit a husziták a hegygerinc végén egy kisméretű ágyúállással bővítettek. A Kacsics nemzetségből származó, köznemesi Zagyvafői család őse építette. Valószínűleg a Leusták /Tarjáni Illés fia: I.Péter fia: Leusták/ ághoz köthető Miklós ispán fia: Miklós vagy fia: Pető volt az építtető. Ebben a várban kötötték meg 1290-ben a Rátótok és Kacsicsok ellenségeskedését lezáró egyezséget. A 14. században több oklevél is említi létezését pl: Miklós fia: Zagyvafői Pető, Zagyvafői Miklós fia: László 15. században. A magvaszakadt Zagyvafői Miklós birtokait 1437-ben zálogjogon szerzi meg Arani Miklós nógrádi és honti főispán, a zagyvafői Pető-család pedig Külső-Szolnok megyében tűnik fel 1420-ban. Zsigmond király idejében, 1435-ben azonban már elhagyottnak mondják Zagyvafő várát /Castrum desertum Zaghwafew/. Albert király 1439. március 12-én keltezett oklevele szerint Hangon-i István fia: Péter utódjainak a birtoka "Zaghwafew". Szomszédságában szerepelt Inászó mezővárosa, amelyet 1478-ban már pusztaként említettek. A megyére törő cseh zsoldosok 14401460 között megszállták az elhagyott, romos erődítéseket. 1447. április 16-án keletkezett oklevél Hangon-i László özvegyének Pinchi Jonhos György, Katalin leányának birtokaként jelöli. 1457-ben kezükre került Zagyvafő vára is, amit megerősítettek. Mátyás király 1460 őszén csapataival visszafoglalta Salgót, Ozdint, valamint Zagyvafőt. 1464. április 11-én keltezett oklevél szerint Mátyás híve Hangon-i Perselth Péter fiai: János, László és Pál birtokukat átenge-