Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK - Somoskő vár és falu

Losonczy Alberttől 1454 őszéig összesen 16.000 aranyat kellett felvennie, minek fejében zálogba adta neki, lányának és unokáinak uradalmait: összesen 31 települést. Nem sokkal később elhunyt Szécsényi László egyetlen fia, János. Hunyadi János kormányzó különös kegyével az utolsó Kacsics nembeli Szécsényi két 1456-ban fiúsított - tehát teljes jogú örökössé tett - lányára hagyta nógrádi, hevesi és erdélyi birtokait, Guthi Országh Mihály, a későbbi nádor, fia nevében zálogszerződést kötött vele a jószágok másik felére vonatkozóan. Az 1454 és 1456 között kötött tranzakciók eredményeként a teljesen eladósodott Szécsényi László leányai és vejei javára átadta teljes birtokállományát, amely 1460-ban bekövetkezett halála után több, mint egy évszázadra két főúri család, a Losonczyak és az Országhok fele-fele részben megosztott birtoka lett. Szécsényi Anna második férje gersei Pethő János volt. Országh Mihály nádor fia: I.László fia: II.László nógrádi főispán 1536-1544-ben. Fia Kristóf szintén főispán 1552-1567 között. Vele fiúágon kihalt az Országh család. Mátyás 1461-ben és 1481-ben a Guthi Országhok, illetve a Losonczyak birtokában erősítette meg Somoskőt. A két család fele-fele részben birtokolta az uradalmat. A vár nyugalmát azonban megzavarta 1460 elején, hogy Mátyás és Giskra közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, és huszita osrtromot kellet visszavernie Derski György várnagynak, így a megszállást sikerült elkerülnie Somoskőnek. A 16. század közepén / 1542-ben/ Losonczy István birtoka. Guthi Országh Kristóf magvaszakadtával pedig a teljes