Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK - Salgó vár

bánya és Iparvállalat Rt. s a falu a baglyasaljai kerületének lett a központja. 1925-ben a társulat beolvadt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-be. Sára akna környékén a völgy nyugati részén alakult ki a bányászati centrum. A nagy építkezések tervezője vágvecsei Wellisch Andor műépítész volt /Kaszinó, iskola igazgatói épület, tisztviselő és munkás lakások./. Első adat a baglyasaljai bányák termelésére 1869-ből van: 1420 vámmázsa /796 q/. 1878-ban már a termelés elérte 750.000 q-t. 1881-től a kerület megszűnéséig /1939/ 107 millió q szenet termelt Baglyasalja. Lakosságának létszámnövekedése szorosan összefüggött a bányászattal és az iparral: 1869: 484, 1880: 1410, 1890: 1731, 1900: 1828, 1920: 1823, 1930: 2162, 1941: 1985. A faluban 1926-ban emlékművet állítottak az I. világháború áldozatainak. Az 1932-ben alakult róm.kat. egyházközség templomának (tervezte Blankenberg János társulati építész, freskóit Bona Kovács Károly festette) felszentelése 1934. október 15-én történt. 1884-ben a csendőrsortűz első halálos áldozata Targos István bányász volt. Baglyasalja első díszpolgára 1925-ben Schmidt Jenő bányaigazgató. Itt született Pothornik József/1903-1981/. Baglyasalja 1950-től Salgótarján közigazgatási része. Baglyasalja/1324/, 1950 Salgótarján, [Baglyasalja bányatelep, Kővárbányatelep, Baglyasaljapuszta, Sóslápapuszta, Szurdokaljapuszta, Andrásakna, Szánasi puszta, Károlyakna bányatelep, Gyurtyános, Dugdelpuszta, /Krocsákpuszta/] SALGÓ VÁR A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól ÉK-re egy 625 m magas vulkáni kúpont találjuk Salgó várát. A név jelentése "fénylő, ragyogó, verőfényes, napsütötte hely, hegycsúcs". Festői, zsákszerű egymásra rakódott szürke bazaltoszlopok fogják közre azt a magot, melyre a középkori vár épült. A kismértetű, belsőtornyos vár legmagasabb pontján áll az "öregtorony" Il m széles,