Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK

nehezen megközelíthető, a környéket uraló várak, a castrumok. Az Illés ág négy várának építését a család létszámának növekedése, a birtokok felosztására, önálló váruradalmak kiépítésére irányuló törekvések magyarázzák. A nemzetség Illés ágát alapító Illésről /Elye/ egyetlen 1227-es oklevél szól közvetlenül. Tarjánban volt a falu nyugati felének a birtokosa. Három fia közül 1240 előtt, a füleki Folkus által megölt Mihály és Simon a Salgó vár birtokosainak az őse. Az 1246-1271 közötti oklevelekben élő személyként szereplő Péter 1246-ban Tarjánban, 1265-ben Bárkány szomszédságában birtokos. Az 1270-es évektől okmányokkal is igazolható Folkus és fiai Illés fia: Péterrel és utódaival folytattak hosszú küzdelmet a családi hegemóniáért. A harmadik ág, Leusták és fiai elismerték a Folkus ág igényeit. Az Illés ág valószínűleg Péter halála után az elsőként épült vár /Somoskő vagy Baglyaskő/ mellé további hármat épített. Simon bán ága is ekkoriban építhette meg az oklevélben csak 1341ben említett Salgó várát. Csák Máté sikerei hatására Péter öt fia: Mihály, Péter, Leusták, Jákó és Mikó is csatlakozott birtokaik védelmében Csák Mátéhoz, vagy ahogy ismerték a "sánta Mátyushoz". Néhány év elteltével az ország politikai helyzetének javulásával a "bűnösök" elnyerték büntetésüket. A nemzetség egy része már elesett a harcokban, így Leusták és Jákó 1323-ban néhai - quondam-személyként fordul elő. A másik három fivér: Mihály, Péter és Mikó is eltávozhattak az élők sorából. Ekkor Szécsényi Tamás - szintén Kacsics nemzetségbeli - bosszúja beérett Péter fiaival szemben. Elsőként 1323. március 6-án Somoskő várát és tartozékait, Leusták