Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

III. SALGÓTARJÁN TÖRTÉNETÉBŐL - REGÉLŐ KÖVEK

nehezen megközelíthető, a környéket uraló vá­rak, a castrumok. Az Illés ág négy várának építését a család lét­számának növekedése, a birtokok felosztására, önálló váruradalmak kiépítésére irányuló törek­vések magyarázzák. A nemzetség Illés ágát ala­pító Illésről /Elye/ egyetlen 1227-es oklevél szól közvetlenül. Tarjánban volt a falu nyugati fel­ének a birtokosa. Három fia közül 1240 előtt, a füleki Folkus által megölt Mihály és Simon a Salgó vár birtokosainak az őse. Az 1246-1271 közötti oklevelekben élő személyként szereplő Péter 1246-ban Tarjánban, 1265-ben Bárkány szomszédságában birtokos. Az 1270-es évektől okmányokkal is igazolható Folkus és fiai Illés fia: Péterrel és utódaival folytattak hosszú küz­delmet a családi hegemóniáért. A harmadik ág, Leusták és fiai elismerték a Folkus ág igényeit. Az Illés ág valószínűleg Péter halála után az el­sőként épült vár /Somoskő vagy Baglyaskő/ mel­lé további hármat épített. Simon bán ága is ek­koriban építhette meg az oklevélben csak 1341­ben említett Salgó várát. Csák Máté sikerei hatására Péter öt fia: Mi­hály, Péter, Leusták, Jákó és Mikó is csatlako­zott birtokaik védelmében Csák Mátéhoz, vagy ahogy ismerték a "sánta Mátyushoz". Néhány év elteltével az ország politikai helyzetének javulá­sával a "bűnösök" elnyerték büntetésüket. A nemzetség egy része már elesett a harcok­ban, így Leusták és Jákó 1323-ban néhai - quondam-személy­ként fordul elő. A másik három fivér: Mihály, Péter és Mi­kó is eltávozhattak az élők sorából. Ek­kor Szécsényi Tamás - szintén Kacsics nemzetségbeli - bosszúja be­érett Péter fiaival szemben. Elsőként 1323. már­cius 6-án Somoskő várát és tartozékait, Leusták

Next

/
Oldalképek
Tartalom