Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
II. A TERÜLET HASZNOSÍTHATÓ NYERSANYAGAI - Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bányászata
moskő, Somoskőújfalu, Baglyasalja, Andrásfalva, Alsó-Pálfalva határában is. A III. telep két vagy több padra oszlik. Kétpados volt: Inászó, Somlyó, Salgótarján. Hárompados: Róna, medvesi műveletek. Az alsópad sekélytengeri, a vastagabb, felső pad láperdei keletkezésre utal. A II. telep csak Székvölgy és Kazár átmeneti területén fordult elő, az I. telep Salgótarján övezetében egyáltalán nem fejlődött ki, csak növénytörmelékes homok vagy agyagos homok jelzi a szintjét. Jelentősebb bányászat a következő helyeken alakult ki: Salgótarján 1856-1973, Zagyvapálfalva /Andrásfalva, Alsópálfalva/ 1867-1935, Zagyvaróna/Inászó, Rónabánya/ 1848-1963, Salgóbánya 1868-1959, Somoskő, Somoskőújfalu 1909-1913 és Baglyasalja 1872-1939. Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bányászata A Salgótarján környéki bazalthegyeken fejlődött ki a rendszeres bazaltbányászat, mely a hazai útépítő kőbányászatnak több évtizeden keresztül központja volt. A bazaltbányászat szempontjából a Medves-fennsíknak volt a legnagyobb jelentősége, a bazalttakaró peremén mintegy 20 kisebb-nagyobb bányaüreget számolhatunk meg, melyek közül a hegy nyugaű oldalán lévők hazánk legnagyobb bazaltbányái közé tartoztak. A holland származású Janssen Alfonz (18431906), Somoskő község határában emelkedő Nyerges-hegy /Bagókő, 462 m/ lapos csúcsán 1878-ban nyitotta meg kőbányáját. Ez volt az un. "bremszi-bánya". Két év múlva a szomszédos Medves-hegyen tárta fel a "macskalyuki-bazaltbányát" .Évtizedeken át ez volt hazánk legnagyobb kőbányája, melyet nemcsak a kedvező szállítási viszonyok, hanem a medvesi bazalt minősége alapozott meg. Ebből a bazaltból lehetett a legkönnyebben a legszebb kockaköveket kifaragni. /A macskalyuki bazaltbánya ma Szlovákiában található./