Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

II. A TERÜLET HASZNOSÍTHATÓ NYERSANYAGAI - Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bányászata

moskő, Somoskőújfalu, Baglyasalja, Andrásfal­va, Alsó-Pálfalva határában is. A III. telep két vagy több padra oszlik. Kétpa­dos volt: Inászó, Somlyó, Salgótarján. Hárompa­dos: Róna, medvesi műveletek. Az alsópad se­kélytengeri, a vastagabb, felső pad láperdei ke­letkezésre utal. A II. telep csak Székvölgy és Kazár átmeneti területén fordult elő, az I. telep Salgótarján övezetében egyáltalán nem fejlődött ki, csak növénytörmelékes homok vagy agyagos homok jelzi a szintjét. Jelentősebb bányászat a következő helyeken alakult ki: Salgótarján 1856-1973, Zagyvapálfal­va /Andrásfalva, Alsópálfalva/ 1867-1935, Zagyvaróna/Inászó, Rónabánya/ 1848-1963, Sal­góbánya 1868-1959, Somoskő, Somoskőújfalu 1909-1913 és Baglyasalja 1872-1939. Bazalt és egyéb hasznosítható kőzetek bá­nyászata A Salgótarján környéki bazalthegyeken fejlődött ki a rendszeres bazaltbányászat, mely a hazai úté­pítő kőbányászatnak több évtizeden keresztül köz­pontja volt. A bazaltbányászat szempontjából a Medves-fennsíknak volt a legnagyobb jelentősége, a bazalttakaró peremén mintegy 20 kisebb-na­gyobb bányaüreget számolhatunk meg, melyek kö­zül a hegy nyugaű oldalán lévők hazánk legna­gyobb bazaltbányái közé tartoztak. A holland származású Janssen Alfonz (1843­1906), Somoskő község határában emelkedő Nyerges-hegy /Bagókő, 462 m/ lapos csúcsán 1878-ban nyitotta meg kőbányáját. Ez volt az un. "bremszi-bánya". Két év múlva a szomszé­dos Medves-hegyen tárta fel a "macskalyuki-ba­zaltbányát" .Évtizedeken át ez volt hazánk leg­nagyobb kőbányája, melyet nemcsak a kedvező szállítási viszonyok, hanem a medvesi bazalt mi­nősége alapozott meg. Ebből a bazaltból lehetett a legkönnyebben a legszebb kockaköveket kifa­ragni. /A macskalyuki bazaltbánya ma Szlováki­ában található./

Next

/
Oldalképek
Tartalom