Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 7. A város szellemi öröksége

el grafikával foglalkozni. Szabadiskolákban tanult, autodidakta módon képezte magát. 1967ben telepedett le Salgótarjánban, a városi zeneiskola tanáraként dolgozott. Több csoportos és egyéni kiállításon vett részt - így szerepelt a IV. Észak-Magyarországi Tárlaton és az évenkénti salgótarjáni Tavaszi Tárlatokon, kollektív kiállításokon Egerben, Tatabányán, Besztercebányán. Első önálló kiállítása 1963-ban nyílt meg Nyírbátorban. Külföldi tanulmányutakat tett Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban. 1969 óta volt tagja a Művészeti Alapnak. 34. Tetmajer Alfréd /Salgótarján, 1889. november 10. - Budapest 1960. augusztus 187 Kohómérnök, műszaki vezérigazgató. A kohász dinasztia tagja, Salgótarjánban született 1889. november 10-én. Tanulmányait a Selmecbányái akadémián végezte, majd a pilseni Skoda Művek acélgyárában kezdte meg gyakorlati pályáját. A következő állomás Düsseldorf volt, ahol a Krieger acélművekben töltött esztendők után 1921-ben az ózdi Martin acélmű főnökének nevezték ki. Nagy szakmai hozzáértéssel honosított meg több módszerbeli korszerűsítést az acélgyártásban, a kemencék szerkezetében és az öntés technikájában. Az ózdi évek a külföldi tapasztalatszerzések időszaka is volt. Sokat utazott, szakmai felkészültségét egyre növelte, szélesítette, s hamarosan a legnagyobb vasipari intézmény vezérigazgatója lett. Mint a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. műszaki vezérigazgatója az ózdi gyár mellett nem feledkezett meg a borsodnádasdi és salgótarjáni gyárak fejlesztéséről sem. A háború utolsó szakaszában nagy körültekintést igénylő küzdelmet folytatott a gyárak megbénítása és leszerelése ellen. Tetmajer Alfréd 1949-től a Dunai Vasmű építésénél dolgozott, a vaskohászati rész vezetője