Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 7. A város szellemi öröksége

gimnáziumi tanár. Ezekben az években irodalomtörténeti munkásságot is folytatott. 1909-ben áthelyezéssel a Budapesti Tisztviselőtclepi Gimnáziumba került, ahol 1920-ig nyugdíjaztatásáig tanított. Számos novelláskötete és ifjúsági munkája jelent meg. Gyermekpszichológiai munkáit az általa szerkesztett A gyermek c. folyóirat jelentette meg. Jelentősebb munkái: Jókai Mór élete és költészete, 1902. Kemény Zsigmond br.élete és működése, 1902. Homokba írt mesék, 1903. A gyermek egyénisége, 1910. A mese, 1917. Háború a Balatonon, 1921. Egy ágról szakadt diák élete, 1932. Nógrádi /Leffler/ Pál /Salgótarján 1881. - Budapest, 1906. december 6.1 Evangélikus tanító, Nógrád megye falitérképének tervezője és rajzolója. Tanítói oklevelének megszerzése után érettségizett le Losoncon. Budapesten iratkozott be a bölcsészettudományi szakra. Tanított a községi evangélikus elemi iskolában, valamint az ipariskolában. 1903-ban vállalta el a megyei tanítóegyesület megbízásából Nógrád megye falitérképének elkészítését. A térkép a hivatalos körök elismerését is elnyerve 1906. júniusában készült el. A rajz és kivitel gyakorlott mester kezére vall és a fiatal derék szerző büszke lehet e művére írta a helyi sajtó. Egyidejűleg kézitérkép is készült a Kogutowitzféle térképészeti intézetben. Rajztehetsége megmutatkozott akkor is amikor jövendő apósa, Ruttkay Sándor evangélikus lelkész "Szarvasi Deákévek" című könyvét illusztrálta. 1906. június 2-án a Nógrád vármegyei tanítók közgyűlésén elismerést aratott a földrajzi oktatás módszertanáról tartott előadásával. Másnap Salgó váránál tartott felolvasást Zagyva, Somoskő és Salgó várának történetéről. 1906 novemberében súlyosan megbetegedett, Budapestre került, ahol a Réczey Imre Baross utcai sebészeti klinikáján elhunyt.