Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 7. A város szellemi öröksége

szervezetének, alelnöke a METESZ-nek. Határozott, demokratikus, az új iránt fogékony vezető egyéniség volt. 1977-ben a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéssel ismerték el tevékenységét. 1993. február 15-én felmentését kérte a vállalat vezetése alól, majd a GEOFOR Föld- és Bányamérési Kft. főmérnökeként tevékenykedett korai haláláig. A szénbányák utolsó vezérigazgatóját, a város ismert személyiségét 1994. január 8-án helyezték örök nyugalomra az új központi temetőben. 22. Nógrádi László /Baglyasalja, 1871. november 11. - Budapest, 1939. január 14./ író, irodalomtörténész, pszichológus, pedagógus. Baglyasalján született 1871. november lien. Apja Ruik Ferenc a római katolikus elemi iskola tanítója volt. Keresztapja az a Gazdy László, aki évtizedeken át a salgótarjáni róm. katolikus elemi népiskola kántortanítójaként működött. A losonci főgimnáziumban érettségizett, tandíjmentességet és segélyeket élvezve. 1892ben iratkozott be a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemre magyar-latin szakra. 1896ban szerzett tanári oklevelet, s a Sárosmegyei Kisszebenben a gimnázium helyettes világi tanáraként kezdte meg pedagógusi munkáját. Magyar, német és latin nyelvet tanított, őre volt a tanári könyvtárnak, részt vett a gimnázium történetének megírásában. Hamarosan munkatársa lett a Felső Magyarországnak, az Iskolai Szemlének, stb. Elkészítette a doktori disszertációját Bajza Józsefről 1896-ban. Irodalmi, pedagógiai érdeklődésének, ismereteinek, tapasztalatainak a sajtóban ad hangot. Történetiséget és esztétikai méltatást követel az irodalomtörténet tanításában. 1897. május 27-én tanári oklevelet nyert a Tanárvizsgáló Bizottságtól. 1898-ban dr./Ruik/ Nógrádi László világi tanár kilépett a kegyes tanítórend szolgálatából, és 1909-ig Szolnokon