Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 7. A város szellemi öröksége

összegzése az 1939-ben saját pénzén megjelente­tett "Elő vonalak" című rajzkönyve. Szobrászati nagydíjat nyert az Országos Magyar Képzőmű­vészeti Társulat 80 éves jubileumi kiállításán. Ugyanakkor tüntették ki a Zala György-emlék­éremmel is. Ennek a szobrászati sikernek kö­szönhette, hogy az Országos Magyar Képzőmű­vészeti Társulat 1944 decemberében meghívta tagjai sorába. Ekkor kérték fel a Képzőművésze­ti Főiskola faszobrászati tanszékének vezetésére is. A II. világháborút követő években Salgótar­jánban több megrendelést is kapott, mivel Blanár Sándor polgármester az egyik támogatója volt. Az akkori gimnázium - jelenleg Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola - homlokzati szobrait faragta kőbe. 1946-47-ben részt vett a Hajdúböszörményben rendezett salgótarjániak tárlatán. 1948-ban a szabadságharc 100. évfordulójára elkészítette a Petőfi Sándort ábrázoló centenáriu­mi domborművet. Az emléktábla évtizedekig há­nyódott az utódok lakta "művésztelepi" lakásá­nak udvarán. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján 1973-ban avatták fel, a Salgó Hotel falán, Eresztvényben. Utolsó nagyszabású meg­bízásos munkáját 1948-ban a Műemlékek Orszá­gos Bizottságától kapta. Szentsimon község mű­emlék templomának kazettás mennyezetét resta­urálta. 1948. december 27-én, 71 éves korában hunyt el. 5.Belitzky János /1909-1989/ Losonc-Salgótarján Történész, levéltáros, múzeumigazgató. 1909. október 25-én született Losoncon. Aty­ja: Belitzky Gusztáv, tanítóképzőintézeti tanár. Iskoláit Losoncon, Balassagyarmaton, Kőszegen, Budapesten és Karcagon végezte. 1920 elején Balassagyarmatra települtek. 1932-ben a budapesti Tudomány Egyetemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom