Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 5. A város múzeumai: Nógrádi Történeti Múzeum

///. FÖLDALATTI BÁNYAMÚZEUM A múzeumi együttesnek ebben a részében, a bányajárás élményében részesülhetnek a látogatók. A múzeum lejáratát messziről jelzi id.Szabó István szobrászművész vájárt ábrázoló alkotása. Közvetlenül a lejtősakna bal oldalán lármafát /klopacska/, jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglábját tekinthetik meg. A szintesen, tárószerűen indított lejtősaknái 1937-ben mélyítették, hogy azzal az 1879-ben művelni kezdett s 1905-ben felhagyott egykori József akna visszahagyott szénpilléreit, a bennhagyott alsópadot leműveljék. A lejtősakna 1951-ig volt üzemben s fennállása alatt 19500000 q szenet termeltek ki belőle. Ezeknek a vágatoknak az egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára olymódon, hogy megőrizzék annak "bánya" jellegét és a mintegy 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerjen egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről. A földalatti bányarendszerben ma már muzeális gépek, a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a homokkőbe vágott biztosítás nélküli vágatrész, a légvágat, a gurító zömében az eredeti állapotokat megőrizve, s újabb biztosítási módokkal kiegészítve reprezentálja a 19-20. századi megyei szénbányászatot.