Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
VI. TRADÍCIÓ ÉS KULTÚRA - 2. A „szénvasút” a MÁV első vasútvonala
Északi Vasút" nevet 1865-ben felvevő vállalkozás állami támogatást kapott. A vasútépítkezés mellett a szünetelő bányák termelése is megindult 1866-ban. A Pest-Losonc között 21 mérföld hosszú vasútvonalon 14 állomás és 65 őrház épült meg. A Somoskőújfalunál tervezett 700 méteres alagutat elvetették. A vasútvonal kiépítését az évek során két szakaszban valósították meg. Az első szakasz a pest-szántói, a második a szántó-salgótarjáni volt. A vasútvonal építkezésénél dolgozott 1862-65 között Tolnay Lajos, a magyar vasúttörténet legkiválóbb mérnöke is, aki később a MÁV első igazgatója lett. Az alépítmények salgótarjáni szakaszán 1863-ban Bäsch Emánuel és Gottesmann Miklós dolgozott alvállalkozóként. Az állomások és őrbódék építését Neuschloss Károly fa nagykereskedő kapta meg. A többször csődbe került és leállt építkezést állami segítséggel fejezték be. A megépített 126 km hosszú vasútvonalon 1867. május 19-én indult meg a forgalom a pesti - akkoriban losoncinak nevezett - indóháztól /ma Józsefvárosi pályaudvar/ a salgótarjáni József-rakodóig /a volt SBTC pálya északi végénél/. Miután a magyar állam a panamájáról elhíresült vasút kötvényeit átvette, a vasút 1868. július I-től a kezébe került. A Magyar Északi Vasúttársaság feloszlott, a szénbányák üzemvitelére a társulat romjain megalakult 1868. augusztus 6án a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. A MÁV a vasútvonal számára nyolc új mozdonyt rendelt a bécsi Sigl-cégtől a meglévő két darab belga gyártmányú Cockerill és philadelphiai Norris mozdonyok mellé. Átvették a 249 db tehervagont és a 10 db személyvagont a 4 kalauzkocsival és két hóekével együtt. Ebből, a MÁV által átvett salgótarjáni vasúiból terebélyesedett ki a magyar államvasúti hálózat. Az átadás évében már 57 ezer embert és ezer tonna szenet szállítottak a salgótarjáni vonalon. Az 1867-ben átadott vasútvonalon azonban