Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig
lózati veszteség mellet pl. 1962-ben minden nyolcadik napra esett egy csőtörés, A városi tanács több megszorító rendelkezést volt kénytelen kiadni, mialatt a Vízmű Vállalat ideiglenes megoldások után kutatott. 1964-ben a nagy beruházások egy része elkészült: átadták a Karancs Szállót, a kenyérgyárat, az iparitanuló-iskolát az acélgyár mellett, valamint a megyei tervezőiroda épületét. A második ötéves terv utolsó két évében a befejezéshez közeledő Pécskő úti lakótelep számára halaszthatatlanná vált az oktatási intézmények pótlása. 1963. novemberében a tervezés körüli bonyodalmakra utalva megállapították: ha "... az iskola 1965. évi üzemeltetése nem lehetséges... egyszerűen megoldhatatlan a városközpontban felépülő, közel 900 lakásban lakó gyermekek beiskolázása. A jelenlegi Pécskő úti Altalános Iskola már jelenleg is annyira túlzsúfolt, hogy a kívánt oktató-nevelő munka kivihetetlen. A további beköltözések ezen a problémán még tovább feszítenek." Hasonló volt a helyzet a gimnázium esetében. A városi tanács így állandóan napirenden tartotta ezek megoldását. A felélénkülő és ismét látványosabbá váló építési munkák előkészítését a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat úgy próbálta biztosítani, hogy 1964 februárjában felhívást adott ki. Kérte a termelőszövetkezeteket, hogy szervezzenek kubikusokat a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig. Körülbelül 200 embert tudott volna a vállalat foglalkoztatni 1-2 és 3 hetes turnusokban. Az oktatási intézmények építésének megindulása mellett az előkészítés stádiumában volt a "főtéri 13-as" előtti I. számú üzletház megvalósítása. Ezzel egyidőben a harmadik ötéves terv feladatait is kezdték megfogalmazni. Elsősorban a városközpont további részeinek beépítésének tervét kellett elfogadni: főként a Karancs Szálló és a Zagyváirakodó közötti részre, valamint a Régiposta utca környékére vonatkozót. Az előbbi a nagyobb arányú lakásépítés lehetséges területe,