Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

lását késleltette az a vita, amely a megyei tanács tervosztálya és a kivitelező vállalat között bonta­kozott ki arról, hogy hol építsenek előbb: Rok­kant-hegyen hagyományos vasbeton szerkezettel, de előbb közművesítve a nehéz terepet; vagy a Vörös Hadsereg úton salakblokkból, kiegészítve a közműveket. Végül is a Vörös Hadsereg út mellett döntöttek. A városközponti építkezések folyamatossága az ún. "főtéri 13-as"-tól függött. Ez a 8 emeletes épülettömb zárta le délről a szűkebb városköz­pontot, de egyben ellensúlyozta is a szálloda tö­megét. Az építők vállalták, hogy szakaszosan adják át, tehát lépcsőházanként ahogyan elké­szülnek, költözködhetnek is az új lakók. Azért irányult rá a figyelem, mert a Pécskő úti építke­zések folyamatossága, ill. a I. számú üzletház helyének kialakítása során több családot kellett átköltöztetni ide. Azonban nemcsak közvetlen hatása volt, hanem közvetett is: ha az átadás csú­szik, a két építkezésen kívül a gimnázium építé­sének megkezdése is kérdésessé válik. A lakás­építésnél is figyelembe kellett venni egy lénye­ges problémát. Salgótarjánban az értelmiség szá­ma és minősége nem elegendő. Az üzemek fej­lődése, rekonstrukciója, az átépítéssel kapcsola­tos építészeti, jogi stb. problémák sorozata fel­színre hozta, hogy a régebbi gyakorlattal szem­ben az értelmiségre is nagyobb feladat várt. Az MSZMP városi bizottsága 1963 szeptemberében foglalkozott ezzel a problémával, s határozatot hozott: "A beruházásokkal egyidőben meg kell tervezni az adott terület szakemberszükségletét, meg kell találni a módját e szükséglet kielégíté­sének. A beruházásokkal együtt biztosítani kell, hogy a szakemberek számára kellő számú lakás is épüljön". Az "Ezer szakember - Salgótarján­ba" mozgalom létjogosultságát az is erősítette, hogy 1964-től megindult a gyári rekonstrukció második hulláma. Tervezték a tűzhelygyári beru­házást, amely gáztűzhelyek gyártására tette al­kalmassá, az öblösüveggyár villamosenergia­rendszerének átalakítását, a bányagépgyár fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom