Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 6. Salgótarján város fejlődése 1958-tól napjainkig

vagy gépkocsin. A forgalom növekedése szem­pontjából a városközpont átépítése mellett szere­pet játszott, hogy ez a 21. számú fő közlekedési út átkelési szakasza, mely a határ felé vezet to­vább. A korábbi tervekben is központi helyet ka­pott egyrészt azért, mert a vasúttal párhuzamo­san fut, azt többször szintben keresztezi, más­részt pedig épp a növekvő nemzetközi forgalom miatt szükségesnek látták új, a várost elkerülő nyomvonal kialakítását. Azonban régi formájá­ban - mint az adatokból is látszik - még a városi közlekedés igényeit is nehezen elégítette ki. Ezért határoztak úgy, hogy a 21. számú műút terveitől függetlenül is szükséges átépítése, amely során a kockakő helyett a központi részen aszfaltréteggel borítják, s kilenc méteresre széle­sítik. A munka első szakaszaként még 1958 nya­rán rendezték a Fő tér /Tanácsköztársaság tér, ma ismét Főtér/ környékét. A tervmódosítás ideje alatt a lakásépítések to­vább folytak, s 1960-ra a vásártéri szabad területek beépültek, sőt a megyei tanács épülete mögötti ré­szen is megindultak a munkálatok. Azonban az át­tervezés során a szakemberek között újabb vita ke­letkezett. A városépítéssel foglalkozók egy cso­portja szerint a vidéki városokban a házak magas­sága nem haladhatja meg az öt emeletet. A korábbi tervek is erre alapoztak a városközpont átépítésé­nél. A másik csoport funkcionális és gazdasági szempontból érvelt: ilyen magasságú beépítéssel a szűk központi részen a jelentős számú lakás mel­lett nem oldható meg az igényeket kielégítő közin­tézményi, kereskedelmi hálózat kialakítása és a közlekedésben is problémák keletkezhetnek, ugyanakkor a szanálás aránya megnövekedne. El­hangzott még az is, hogy ez meghatározó lenne a városszerkezet további fejlődésére, s megkötné a tervezők kezét. A vitatott pontokat áthidalva, egy­szerűsített városrendezési tervet fogadtak el, mivel az 1955. évi városrendezési törvény értelmében ezt a városi tanácsülésnek kell jóváhagyni. Ugyanakkor ez támpontot is jelent a rövidebb tá­vú tervezéshez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom