Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)
V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 5. A város rekonstrukciójának előkészítése
igénybevételével kell növelni 5. a helyi utak, járdák építését, csatornázást meg kell gyorsítani 6. az új kórház és kultúrház megépítése 7. a Fő-tér rendezése 8. az iskolai hálózat fejlesztése 9. a kereskedelmi hálózat korszerűsítése 10. az évi 200 állami lakás és 300 magánerős családiház építésének támogatása. A célkitűzés majd három évtizedes vajúdó fejlesztési elképzelések megoldásának végére tett volna pontot. A város vezetése ugyancsak fontosnak tartotta, hogy az általános rendezési tervvel összhangban kerüljön eldöntésre az építkezések iránya, területei. A centrum kialakítása a jelenlegi központ teljes szanálásával és átépítésével valósul meg, még akkor is, ha a városrendezésnek ezt a módját elméletben még csak néhány szakember fogadta el, mert tapasztalati példák nem álltak rendelkezésre. Az ötvenes évektől kialakított koncepció szerint a városközpont átépítését nem tartották célszerűnek, mert erre a hosszan elnyúló tömbös beépítési tervek nem voltak alkalmasak. Ez a fajta beépítés 40-50 %-os épületszanálást igényelt, de nem biztosította a központhoz méltó architektúrát. A város közvéleménye is a testületi döntések megváltoztatását szorgalmazta. Ez végül hatott. Két alapkérdés maradt: az egyik szerint a városközpont átépítés útján jön létre, építészeti megjelenésében, funkcójában meghatározza a város további fejlesztését. A másik szerint a szanálás következményeit vizsgálni kell, amely a Rákóczi úti iskolától északi irányban a zagyvái rakodóig valósul meg. Ennek során a teljes központ /kereskedelmi szolgáltatóegységek, magántulajdonú házak/ megszűnnek, lakóikat át kell telepíteni. A gondot csak fokozta, hogy itt helyezkedtek el a várost és a megyét irányító pénzügyi és igazgatási központok. Ezek mellett tovább épült a Megyei Tanács mögötti domboldalon a bérházak tömege, egyre fogyott a beépíthető terület.