Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 2. Már nem falu, de még nem város

SALGÓTARJÁNI ÖBLÖSÜVEGGYÁR A mai gyár elődjét 1892-ben alapította az Egyesült Ma­gyarhoni Üveggyárak Rt. Üzembehelyezésére 1893-ban ke­rült sor, Lukács Béla Huta néven. A gyár zöldpalackok gyár­tására szakosodott, 1904-1909 között Salgótarjáni Palackgyár Rt. néven önállósodott. 1909-től a cseh aussigi Műhlig Union Glashütten AG. tulajdonába került. Az országban elsőnek itt állították üzembe 1913-ban a hatkarú Owens rendszerű pa­lackfúvó automata gépet. 1923-1926 között a gyár termelése szünetelt, majd a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tulajdonába került. 1927-ben szerezték be az első félautomata palackfúvó gépet s áttértek a fehér kádüveg gyártására. 1933-tól a gyár Salgótarjáni Üveggyár Rt. néven dolgozott megváltozott gyártási programmal. 1944. decemberétől 1945 márciusáig szünetelt a termelése, majd zöldüveg gyártással újraindult. 1945-ben államosították a gyárat, 1953-tól zöld palack­üveggyártásra profilírozták. 1953-1964 között jelentős re­konstrukció folyt a gyárban. 1963-tól ÜOV Salgótarjáni Öb­lösüveggyár néven önálló vállalat lett. 1968 volt a zöld üveggyártás utolsó éve. Ugyanebben az évben ÜM. Salgótar­jáni Öblösüveggyára nevet vette fel. 1975-1982 között komplex fejlesztési program indult be, előtérbe kerültek az automata termékek. 1992-től ST. GLASS Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. nevet vette fel a gyár. SALGÓTARJÁNI VASÖNTÖDE ÉS TŰZHELYGYÁR SVT - Wamsler Háztartástechnikai Rt. Az ország egyik legrégibb kályha és vasárugyára az 1894­ben létesített vasöntöde és gépgyár 1898-ban egyesült az 1885-ben alapított Hirsch és Frank Szerszámgépgyár és Va­söntödével. 1898-tól Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt. néven szerepelt. A századfordulón megkezdték a díszöntvények gyártását, amit 1909-től a vas­kályhák gyártása követett. 1917-ben a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank Rt. érdekkörében ipari nagyvállalattá fejlődött. 1922-től Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. né­ven vaskályhák, takaréktűzhelyek, háztartási gépek és eszkö­zök legfontosabb hazai gyártója volt. Az 1949-es államosítás után az üzem a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár nevet vette fel és korszerűsítése után az ország egyetlen kályha és tűzhelygyára lett. 1959-től a Zomácipari Művek egyik legna­gyobb gyáregysége. Történetében az igazi fejlődést az 1964­ben elkezdett rekonstrukció jelentette, megkezdték a gázké­szülékek gyártását. 1968-tól a Lampart ZIM Salgótarjáni Gyáraként a német Boecker-céggel kötött együttműködés eredményeként elektromos és gáztűzhelyek, olajkályhák és toldaléktűzhelyek gyártásába kapcsolódott be. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár 1981-ben lett önálló. 1992-ben mint állami vállalat megszűnt és részvénytársasági formában

Next

/
Oldalképek
Tartalom