Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1. (Salgótarján, 1997)

V. A NAGYIPAR SZEREPE SALGÓTARJÁN VÁROSSÁ FEJLŐDÉSÉBEN - 2. Már nem falu, de még nem város

1947-ben létrejött a Salgótarjáni Szénbányák Nemzeti Vállalat. 1951-től három kisebb vállalat alakult a meglévő északi és középső, valamint a sikeres kutató és feltáró munkák eredményeként a medence déli területeinek leművelésére: Zagyvái-, Kisterenyei- és Nagybátonyi Szénbányák nv. 1952-től tröszti szervezetben működtek, miután létrejött a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, 1967-től Nógrádi Szénbányák néven irányította a nógrádi bányászatot. Az 1965-től végbement energiaszerkezet-változás, amely a szénbányászat jelentős visszafejlesztésével járt együtt, kedvezőtlenül érintette a Nógrádi Szénbányákat is. A gondokon az irányítás átszervezésével, üzemi, munkahelyi koncentrációk kialakításával, és a szénen kívüli tevékenység szelektív fejlesztésével igyekezett úrrá lenni a vállalat. A széntermelés csak a medence déli részén lévő négy aknaüzemre - Kányás, Menkes, Szorospatak és a Kányáshoz kapcsolt Tiribes - koncentrálódott, valamint a három - Pólyos, Csibaj, Nyírmed - külfejtésre. A bányászat a megye gazdasági életében elvesztette meghatározó szerepét, a vállalat pénzügyi csődbe került. 1990-től megkezdődött a vállalat felszámolása. Igazgatósági épülete 1870-ben a város délnyugati részén épült fel, s 1923-25-ben nyerte el ma is látható arculatát. Parkjában állt dr.Chorin Ferenc igazgatósági elnök bronz-mellszobra, Beck Fülöp alkotása 1927-ből. Később az épület az MSZMP járási és városi pártbizottságának, majd a Nógrád Megyei Vízés Csatornamű Vállalat épülete lett. Ma a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. /1995/ található benne. Mellette a tisztviselő és munkáslakások telepszerű elrendeződésben bontakoztak ki. Az új lakókat, a honfoglalókat 1868-ban ez a kép fogadta: 'Az állomás egy kis épületből állt, a vasút József-rakodóig volt kiépítve. A mai bányatelep helyén csak egy hosszú kolónia állt, melyben mintegy 100 család volt összezsúfolva. A többi család kis üregeket vágott maguknak a hegyoldalba, elejét bedeszkázták és készen volt a lakás". 1868 után már a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Zemlinszky Rezső /1824-1885/ igazgató irányítása mellett megkezdte a kolóniák építését, de az új tárók és aknák nyitásával a község szélein új telepek is létesültek, magukon viselve az időszakosság jellegét. Itt kell megjegyezni, hogy a bányaművelés, az új bányák nyitása kétséges vállalkozás volt, ezért a nyitással