Balogh Zoltán - Fodor Miklós (szerk.): A nógrádi szénbányászat története 1848-1992 (Salgótarján, 2018)
1. terem
A nógrádi szénmedence földtana Az alsó-miocén korú Nógrádi-szénmedence Magyarország északi részén, a Mátra északnyugati, valamint a Cserhát északkeleti részéhez csatlakozik. Magyarországi határvonalát megközelítőleg a következő településekkel adhatjuk meg: Salgótarján-Rónabánya-lpoly- tarnóc-Nógrádmarcal-Terény-Becske-Cser- hátszentiván-Tar-Parádsasvár-Mátramind- szent-Mátranovák-Bárna. Északon az Ipoly folyón átnyúlva - már Szlovákia területén - Nagykürtösig (Velky Krtis) terjed az említett szénterület. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, Magyarország északi részétől több mint 1000 km-re, délebbre egy tengermedence helyezkedett el, mely folyamatosan elsekélyesedett és vize a beömlő folyóktól kiédesedett, majd ismét tengerelöntés alá került. Atöbb százezer évet felölelő folyamat során először a mocsaras tó, majd később a félsósvízi tenger nedves partja, valamint az ott uralkodó trópusi klíma kedvezett a buja erdővegetáció kialakulásának (kb. 17 millió éve), ami végső soron a szén képződéséhez vezetett. Az alsó miocén korú (ottnangi emelet) barnaszéntelepes összleten (Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Kisterenyei Tagozat) a széntelep közvetlen feküjétől a felső telepet fedő, partközeli üledékekkel bezárt rétegcsoportot értjük, amelyben az alsó (III), a középső (II) és a felső (I) széntelep képződött. A III. széntelep mocsári-limnikus eredetű, édesvízi lápok, mocsarak növényeinek elszenesedé- séből keletkezett, s általános elterjedése, vastagsága, minősége alapján a szénmedence egyik legjelentősebb telepe volt. A II. és az I. széntelepek mártengerpart közeli, félsósvízi (brakkvízi) lápokban keletkeztek. A szénmedence északi részén ebben a széntelepben indult meg a Nógrád megyei szénbányászat, melynekfelső padját a 19-20. század fordulóján termelték, az alsó padot - gyengébb fűtőértéke és kisebb vastagsága következtében - jóval később fejtették le. A későbbi tektonikai kiemelkedések miatt a II. és az I. széntelep lepusztult, illetve a II. széntelep csak foltokban volt jelen. A középső medencerészben mind a három széntelep kifejlődött. A déli medencerészen az I. telep volt a főtelep. Nagybátony (Bátonyte- renye) térségében az I. és II. telepekben folyt a mélyművelésű széntermelés. A teremben a kiállítás természettudományi részét, valamint a szén nógrádi felfedezésének dokumentumait mutatjuk be. A teremben kialakított vitrinben a nógrádi barnakőszén-medence általános rétegsora A
