Feld István: Vár a város felett - Salgó várának évszázadai (Salgótarján, 2016)
a torony egykori tereit is számításba kell vennünk - az alsóvárban előkerült csempetöredékek bizonyosan azok pusztulása során kerültek lelőhelyükre de a további darabok már mindenképpen a nyugati épületrészekhez köthetők. Mivel azonban az is elképzelhető, hogy csak a ló. század harmadik-negyedik évtizedéből származnak, mindezek végül még nem szolgáltatnak elegendő támpontot a felsővár beépítése pontosabb idejének meghatározásához. Jelenleg csupán az biztos, hogy a belőlük épített kályhák egészen a vár utolsó ostromáig álltak. Egyébként sem állíthatjuk, hogy ez az új épületrész feltétlen egyetlen építkezéshez lenne köthető. Magukból az egykori épületekből ugyanis már csak két földszinti osztófal csonkja maradt ránk, bennük egy-egy, egymástól eltérő ajtónyílás részleteivel. Magában az épületszárnyban alul alárendeltebb funkciójú, gerendamennyezetes terekkel, az emeleten pedig - a középső, lépcsőt is magába foglaló, egykor téglaboltozatos pitvar két oldalán - legalább egy-egy fűtött lakószobával számolhatunk az ásatási megfigyelések alapján. A vár a mohácsi csata után 1526-ban Habsburg Ferdinánd király a más Szapolyai-javakhoz hasonlóan Salgót is eladományozta, a Dunántúlon birtokos Lengyel Jánosnak juttatva azt. Tényleges urai azonban az immár ugyancsak uralkodóként fellépő korábbi várúr, Szapolyai János következő évben kelt adománylevelének köszönhetően a környéken Csővárat és Füleket már régóta birtokló főnemesi család tagjai, Ráskai Gáspár és István lettek. A kettős királyválasztás idején mindezen adományok természetesen az új birtokos hűségének jutalmazását és további biztosítását szolgálták volna - igyekeztek is az érdekeltek mindkét féllel megerősíttetni azokat. A Ráskaiak birtoklását követően - István 1542. évi halála után két évvel - leányági örökség címén a nem kevésbé előkelő származású Bebek Ferenc szerezte meg mindhárom erősséget, de ő közülük Salgót már 1548-ban el is adta tartozékaival együtt Derencsényi Farkasnak. Ha kísérletet kívánunk tenni annak meghatározására, hogy a felsorolt birtokosokhoz mai ismereteink szerint milyen építkezések köthetők, azért kell ismét a régészeti adatokhoz fordulnunk, mert minderről írott forrásaink továbbra sem szólnak. A magas sziklagerincet elfoglaló felsővárat egy alacsonyabb szinten mintegy félkörívben körülölelő alsóvár rendkívül lepusztult állapotban feltárt, s ma erősen kiegészített formában látható falai az ásatási megfigyelések alapján több szakaszban épültek meg. Először a korai torony északi oldala alatt, a 24 I VÁR A VÁROS FELETT - SALGÓ VÁRÁNAK ÉVSZÁZADAI
