Shah Gabriella - Balogh Zoltán (szerk.): Üvegváros (Salgótarján, 2016)
Az üveggyűjtemény kialakulása
25 DORNYAY BELA MUZEUM / SALGÓTARJÁN Mánczos József a használati funkciójú üveg mesterévé képezve ki magát üvegkészletei 1935-ben Brüsszelben a világkiállításon és 1938-ban Ankarában egy magyar iparkiállításon, valamint Zürichben szerepeltek. A magyar Üvegművészetet Mánczos József, a Salgótarjáni Üveggyár tervezője képviselte a londoni, lipcsei és más nemzetközi kiállításokon. 1950 óta a gyár exportjának terveit készítette. 1961- ben egy kézi sorozatgyártásra alkalmas matt csiszolt vizes- és boroskészletéért, az Iparművészeti Tanács által első alkalommal kiírt Az üvegipar legszebb terméke díjat nyerte el. 1962-ben és 1964-ben szintén díjazott volt. Ekkor díszüvegben és asztali készletben nyerte el a díjat. 1963-1967 között az ÉM Üvegipari Országos Vállalat művészeti vezetőjeként ő irányította az ajkai, karcagi, parádi, salgótarjáni és tokodi üveggyárak tervezőit. Ugyanebben az időszakban, mint a Magyar Iparművészeti Főiskola óraadó tanára tartott üvegművészeti kurzust. 1965-ben Munkácsy-díjat kapott „külföldi és hazai iparművészeti kiállításokon bemutatott munkáiért". Nyugdíjazása után az Ajkai Üveggyár és a Salgótarjáni Öblösüveggyár megbízott üvegtervezője volt. Tanulmányi raktárunkban Mánczos József egyszerű és elegáns készleteiből az 1962-ben Az üvegipar legszebb terméke díjat nyert 3410/4734 formaszámú jellegzetes geometrikus mintázatú matt csiszolt likőröskészletének darabjait láthatjuk. Ezenkívül egy kézi prés-, klasszicizáló csiszolást utánzó mintázatú, színtelen díszváza és egy préscukortartó őrzi terveit, valamint jó néhány tervének másolata is látható. Az 1950-1960-as években az üvegipari formatervezésben részt vettek a több évtizedes szakmai tapasztalatokkal bíró mesterüvegfúvók, hutamesterek és csiszolómesterek is. Az üvegiparon belül is fokozottabb jelentőséget kaptak az Iparművészeti Tanács Az év legszebb terméke pályázatai is. 1963-ban Gritz Viktor hutamester volt az első díjazott Az év legszebb terméke versenyben. Az 1966-ban a székesfehérvári István Király Múzeumban rendezett Mai magyar üvegek kiállításon a Salgótarjáni Öblösüveggyár professzionális üvegtervezői mellett ott találjuk Gritz Viktor hutamester és Venczel Rudolf csiszolómester alkotásait is. Gritz Viktornak a Salgótarjáni Öblösüveggyárban az 1966. évi pártkongresszus tiszteletére tervezett prizma és hasáb alakú tömör, csiszolt, különböző színű szálvirágos vázái elnyerték az Iparművészeti Tanács tetszését is. Mint ahogyan a habosított üvegből készített fehér, zöld, lila, bordó padlóvázái, amelyeket iparművészeti boltokba szántak. Gyűjteményünkben Gritz Viktornak egy hullámos szélű, habosított, színtelen üveg- hutavázáját találjuk. A gyári üvegtervezők munkáját nagymértékben segítették a hatvanas évektől az Üvegipari Művek, illetve a különböző vállalatok, szervezetek, intézmények által meghatározott témakörökre kiírt pályázatok, ösztöndíjak, díjak: az Üvegipar legszebb terméke, Űlomkristály-, Díszmű- Asztali üvegkészletek-, Ajándéktárgy-, Olivotto automata- és présüveg-, Amfora Stúdió-, Edénykultúra-, Terített asztal- Alkotó Ifjúság-pályázat, Ipari Forma- tervezési Nívódíj. Az 1970-es években a Salgótarjáni Öblösüveggyár tervezői rendszeres résztvevői voltak a kortárs magyar képzőművészet nagy seregszemléjének, a Salgótarjáni Tavaszi Tárlatnak. 1974-ben, az első iparművészeti alkotásokat is felvonultató kiállításon Dienes Anna és Hamza Erzsébet mutatkozott be a közönség előtt. 1975-ben Hamza Erzsébet és Takács Géza, 1976-1978 között Hamza Erzsébet, Takács Géza, Erdei Sándor, 1980-ban Erdei Sándor használati és díszüvegei is szerepeltek az iparművészeti alkotások között. Az újabb generáció, Bodnár Bernadett, Tamás Lívia pedig 2003-ban a Ceredi Képző- és Iparművészeti Alkotótábor kiállításán vett részt. Az Alkotó Ifjúság-pályázat egyben az öblösüveggyár mesteri címet szerzett üvegfúvóinak, üvegcsiszolóinak is kiváló megmérettetésre adott lehetőséget. Üvegcsiszolóból képezte magát üvegtervezővé Takács Géza (1924 - 2014), aki a technikaitechnológiai tapasztalatok mellé képzőművészeti ismereteket is szerzett az 1945-1953 között szülőfalujában, Baglyasalján a Bóna Kovács Károly festőművész vezetésével beindult Első Munkás Képzőművészeti Szabadiskola növendékeként. Nem utolsósorban pedig 1951-től az üvegtervezö részlegnél Mánczos József tanítványaként sajátította el az üvegtervezés szakmai, esztétikai, technológiai fortélyait, tudnivalóit - írta egyik Önéletrajzában. „Hosszú évtizedekig próbálgattam az üvegmüvesség több ágát. Mindig arra törekedtem, hogy az anyag szépségét és hasznosságát az ember szolgálatába tudjam állítani" - vallott ars poeticájáról. Igyekezett olyan tárgyakat tervezni, amelyeket az automata tömeggyártásban meg lehet esztétikusán valósítani,
