Balogh Zoltán: „Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem" - Zenthe Ferenc és Salgótarján (Salgótarján, 2014)
Zenthe Ferenc - A nemzet kapitánya
hasonló vagy éppen azonos karaktereket a vásznon és a színpadon. így jönnek létre az ún. szerepskatulyák, ahonnét csak elő kell húzni az alkalmas személyt. Zenthe Ferenc lett a magyar filmvászon rendcsináló embere. Akár viselt egyenruhát, akár nem - ez lett az ő szerepképmása, amelyben hellyel-közzel jól érezhette magát, mert az alakításai soha nem váltak kényszeressé, egy örömszínészt láthattunk az ötvenes évek közepétől szépen gyarapodó filmográfiájában. Vegyük sorra az egyes filmeket! 2x2 néha öt - Egy „szocerett", egy szocialista operett főszerepében megint egyenruhát visel, igaz csak sportrepülői mundért. Meg is leckéztetik az általa játszott Kerekes András aranykoszorús sportrepülőt, mert van egy kis hibája: nem hisz az elméletben. Ami abban a korban, 1954-ben járunk, a politika éles csatározásai, különféle társadalmi megváltást Ígérő kormányprogramok idején súlyos hibának számított. Kerekes Andrásnak úgymond meg kellett javulnia. Meg is tette - miközben énekelt is, hiszen egy film-operettben domborította hősi szerepét. Igaz, nem Zenthe Ferenc fakadt dalra, ő ezúttal csak tátogott Vámosi János hangjára. Ez azonban mit sem vont le abból, hogy a közönség imádta őt ebben a szerepében is. Aprócska, ám el nem hanyagolható epizód, amely jól jellemzi a kort és a filmvászon mágikus hatását. Amikor Zenthe Ferencet meghívták az NDK-ba ennek a filmjének a bemutatójára, a pályaudvaron lelkes tömeg fogadta, több mint hétszázezer (!) képeslapot nyomtattak róla, és szerveztek egy találkozót az akkor éppen ott forgató Gérard Philipe-pel. Gábor diák - Akkor jött - még nem a „Tenkes kapitánya", ahogy egy gyerekeknek szóló sláger népszerűsítette a tévé-sorozatot - megint egy operettfigura. Martos Ferenc daljátéka, a Gül baba már 1940-ben filmvászonra került. Akkor Jávor Pál alakította a török hódoltság éveiben játszódó szerelmes moziálom főszerepét. Zenthének ilyen előddel kellett felvennie a versenyt, s nemcsak derekasan állta a sarat, de talán népszerűbbé vált nagynevű elődjénél, pedig itt sem ő énekelt. Nagy erőpróba volt számára a szerep: forgatás előtt két hónapig tanult vívni múzeumokból kölcsön vett törökkori szablyákkal, hogy a Greguss Zoltánnal felvett vívójelenet minél hitelesebb legyen. Ki is fordult a bokája és a váci kórház vendégszeretetét élvezte egy ideig. Az eredmény nem maradt el. A magyar játékfilmek örökrangsorában a Mágnás Miska után a Gábor diák lett a legnézettebb (egy ezredfordulós statisztikai adat szerint több mint hétmillió nézővel). Zenthe Ferenc itt vált filmsztárrá, azaz válhatott volna, ha a politikai körülmények ilyesmire lehetőséget adnak. De hát az erőltetett egyenlőség korában csak „nagy népszerüségű" lehetett, sztár sosem.
