K. Peak Ildikó et al.: Salgótarjánról diákoknak (Salgótarján, 2014)
Egy formálódó várostól a kulturális központig
elkészítésére. Béna Kovács Károly Párizsból hazatérve, 1930-ban fejezte be főiskolai tanulmányait, s végzett művészként Salgótarjánban telepedett le. 1928- ban elkészítette a salgótarjáni Meszes-hegyre tervezett Kálvária tervét, amely 12 domborműves stációból, a kezdőpontjánál barlangban elhelyezett szoborcsoportból és végpontjánál kápolnából állt volna. Az 1943-ra elkészült Kálváriához végül nem kápolnát építettek, hanem három keresztet állítottak fel. Bóna évről évre egyre több megrendeléshez jutott. Nemcsak állami megrendelésekre dolgozott a harmincas években, hanem igen jelentős megbízó volt a katolikus egyház is: több felkérést kapott falfestmények és szobrászi munkák elvégzésére Salgótarjánban, a környező falvakban, illetve Várpalotán is. Baglyasalja templomát 1934-ben szentelték fel. Ennek freskóit, főoltárát, szószékét, és a diadalív Krisztus-fej domborművét Bóna 1934-35-ben készítette el. Megrendelései között további templomok díszítése szerepelt. A zagyvapálfalvai római katolikus templom belső díszítéséhez fogott. Egyházi megrendelései közé tartozott továbbá a ferences plébániatemplom Szent Antal oltára, a főplébánia szószéke és a köztemetőben álló Krisztus szobor is. Felkérést kapott a várostól többek között a 25. losonci gyalogezred emléktáblájának, Báthori István köztéri szobrának elkészítésére. Bóna Kovács Károly aktív szerepet vállalt a város kulturális életében: ő volt az egyetlen tanára és szervezője az országos szinten is jelentős Munkás Művészeti Főiskolának, ahol tanította a rajzolni vágyó fiatalokat. Később szerződést kötött az Acélárugyárral, s az ott folyó munkát és az embereket örökítette meg. 1942-ben Rákoshegyre költözött, s Budapesten is számos megrendelést kapott. Bátki József 1877-ben született Zagyvarónán. Gerber Frigyes inászói bányaigazgató korán felismerte Bátki tehetségét, és elhatározta, hogy a fiú iskoláztatását támogatja. Az érettségit követően öt éven keresztül az Országos Magyar Iparművészeti Iskola díszítőművészet szakán tanult, majd ennek befejeztével egy éves állami ösztöndíjjal Párizsba ment a Julian Akadémiára, majd további tanulmányokat folytatott Grazban és Münchenben. Külföldi tanulmányait követően Budapesten telepedett le, és 1901-1908 között Róth Miksa üvegtervező intézetében helyezkedett el, ahol számos épület és templom üvegablakát és mozaikképét készítette el. Nagy sikereket ért el népies faszobraival, melyet alátámaszt a Halmos Izor-díj és a Zala György emlékérem is. Bátki József még Budapesten élt, amikor megbízást kapott a salgótarjáni főplébánia főoltárának elkészítésére. A Mária születése oltárkép mellett a szobrászati munkát is ő végezte. A templom szentélyének Árpádházi Szent Imrét és Árpádházi Boldog Margitot ábrázoló üvegablakait is Bátki tervezte. 1924-ben kapta meg a felkérést a salgótarjáni izraelita templom kifestésére, melyről semmiféle képi ábrázolás nem maradt fenn, egyedül a Munka folyóirat 1927. október 1-jei száma ír róla rendkívül részletesen. Bátki Józsefet 1934-ben Zagyvaróna Szent András templomának kifestésével bízták meg. A Salgótarján kulturális életében is jelentős szerepet betöltő Balassa Bálint Társaság képzőművészeti kiállításainak állandó résztvevője volt, ezenkívül rövid ideig tartó tanári tevékenysége is jelentősnek bizonyult. 1939-ben megjelentette az „Élő vonalak" című rajzkönyvét, mely a gyerekek és a rajzolni tanulók számára fontos módszertani segédeszköz volt. Salgótarjáni letelepedésével nem zárta ki magát az országos képzőművészeti életből, haláláig számos sikeres kiállításon vett részt. Fayl Frigyes Budapesten született 1889-ben. Az érettségit követően, 1907 és 1911 40 I SALGÓTARJÁNRÓL DIÁKOKNAK
