K. Peák Ildikó - Shah Gabriella: Mihályfi-gyűjtemény - Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján (Salgótarján, 2014)

Ék Sándor

81.514.

Lőállás

j.: jobbra lent: Ék Sándor; rézkarc, papír;

39x29,5 cm

Alkotásai a gyűjteményben:

É

81.514

Sándor Ék Battery R: bottom right: Ék Sándor; copper engraving on paper; 39x29,5 cm

81.710.

Szovjet katonák, é.n. (Felszabadítás), 1950 j.: jobbra lent: Ék Sándor; rézkarc, papír;

29,5x37,5 cm

81.710

Sándor Ék Soviet Soldiers

(Liberation), 1950 R: bottom right: Ék Sándor; copper engraving on paper; 29,5x375 cm

81.514.

EK SÁNDOR

(Szentmihályfa, 1902. augusztus 27. - Budapest, 1975. január 15.)

Eredeti nevén Leicht Sándor. Művészeti tanulmányait az Uitz Béla vezette Proletár Képzőművészeti Tanműhelyben kezdte meg, ahol mestere - Uitz Béla mellett- Nemes Lampérth József volt. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsbe ment, majd Moszkvában néhány hónapig El Liszickij növendéke volt. 1922-ben Berlinben, 1923-ban Párizsban élt. 1925 és 1933 között Németországban dolgozott, ahol több, baloldali lap rajzolója volt, illetve plakátokat készített. Ebben az időszakban művésznévként az Alex Keil nevet használta. 1933-ban a Szovjetunióba emigrált, ahol több művészetpolitikai szervezet munkájában vett részt. 1944-ben a Vörös Hadsereg tisztjeként tért haza Magyarországra. Művészetének kezdeti avantgárd, futurisztikus vonásai helyett - kommunista meggyőződéséből is fakadóan- hamar a szocialista realizmus törekvéseit tette magáévá, művei tendenciózusan a kommunista párt törekvéseit szolgálták, mind a Szovjetunióban, mind hazatérése után.

Fontosabb díjai: Munkácsy-díj (1950); Kossuth-díj (1951); érdemes művész (1953); kiváló művész (1973).

Válogatott irodalom: Ék Sándor munkái. Prága, Művészeti Alkotások Vállalat, 1951; POGÁNY Ö. G.: Ék Sándor, Bp., Képzőművészeti Alap, 1964; TÖRŐCSIK Z. (szerk): Ék Sándor/Alex Keil. Veszprém, Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1985.

98

Mihályfi Collection