K. Peák Ildikó - Shah Gabriella: Mihályfi-gyűjtemény - Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján (Salgótarján, 2014)

Bortnyik Sándor

81.149.

Lenin, 1918

j.: jobbra lent: Bortnyik balra lent: Lino - 1918. Kézi levonat középen lent: Vili; linóleummetszet, papír; 18x18 cm

81.149

Sándor Bortnyik Lenin, 1918 R: bottom right: Bortnyik bottom left: Lino - 1918. Hand-pulled bottom center: VIII; linocut on paper; 18x18 cm

Alkotásai a gyűjteményben:

81.173.

Család, 1919

j.: balra lent: Bortnyik 919; szépia, sárga tus, papír; 37,5x25 cm

81.173

Sándor Bortnyik Family, 1919 R: bottom left: Bortnyik 919; sepia and yellow India ink on paper; 37,5x25 cm

81.174.

Strandon, 1930

j.: balra lent: Bortnyik 1930;

gouache, papír; 38,5x29,2 cm

81.174

Sándor Bortnyik At the Pool, 1930 R: bottom left: Bortnyik 1930; gouache on paper; 38,5x29,2 cm

81.180.

Cirkusz, 1929

j.: jobbra lent: Bornyik 1929 balra lent: Cininek és Misunak baráti szeretettel és becsüléssel, 1929 karácsonyán; gouache, tempera, papír; 32x23,3 cm

81.180

Sándor Bortnyik Circus, 1929 R: bottom right: Bornyik 1929 bottom left: „To my friends Cini and Misu with love and appreciation, Christmas 1929."; gouache and tempera on paper; 32x23,3 cm

81.499.

Térdelő férfiakt, 1918 k.; j.: balra lent: Bortnyik; ceruza, papír; 19,3x16,2 cm

81.499

Sándor Bortnyik Kneeling Male Nude, ca. 1918 R: bottom left: Bortnyik; pencil on paper; 19,3x16,2 cm

B

BORTNYIK SÁNDOR

(Marosvásárhely, 1893. július 3. - Budapest, 1976. december 31.)

1913 és 1915 között Budapesten a Művészház képzőművészeti szabadiskolájában tanult, majd hamar kapcsolatba került az aktivista alkotók körével. Az 1910- es, 20-as években művészetére az expresszív, kubisztikus hangvétel a jellemző, 1920-ban jelent meg képarchitektúráit tartalmazó albuma. A Tanácsköztársaság bukása után - hasonlóan számos magyar művészhez - Bécsbe emigrált, majd Berlinben és Weimarban élt. Berlinben a Sturm tagjaként dolgozott, Weimarban megismerkedett a Bauhaussal és a De Stijl csoporttal. 1925-ben tért haza. A Zöld szamár színtársulat egyik alapítója volt, mely számára kosztümöket és díszleteket is tervezett. 1928 és 1938 között reklámművészeti iskolát nyitott. 1948-1949- ben az Iparművészeti Főiskola tanára, 1949-1956 között pedig a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt. Szerkesztette az Új Föld, a Plakát és a Szabad Művészet című folyóiratokat. 1943-ban jelent meg (Hevesy Iván és Rabinovszky Máriusz társszerzőjeként) Kétezer év festészete című könyve. Az 1930-as évektől művészete realistábbá, színesebbé vált. Fontosabb díjai, kitüntetései: Munkácsy-díj (1955); érdemes művész (1956); kiváló művész (1970); Kossuth-díj (1973).

Válogatott irodalom: N. PÉNZES É.-POGÁNY Ö. G. (szerk.): Bortnyik Sándor kiállítása. Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 1969; BORBÉLY L.: Bortnyik. Bp., Corvina, 1971; VADAS J. (szerk.): Bortnyik Sándor. Bp., Corvina, 1975; KÖRNER É.: Bortnyik Sándor. Bp., Corvina, 1975; BAKOS K.: Bortnyik Sándor magániskolája, a Műhely 1928-1938. In: Reform, alternatív és progresszív műhelyiskolák 1896-1944. Bp., Tölgyfa, 2003.

50

Mihályfi Collection