Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Prakfalvi Endre: Szemelvények Salgótarján építészetének történetéből
Értékek és Konfliktusok Az egyidejű közlésben (a lépték és funkcionális különbségek ellenére) jól összevethető a ciszterci rend budai gimnáziuma és rendháza tervezetének wálderi formagazdagsága a csendőriskola egyszerűbb tömeg és részlet képzésével.4 Sajátos, hogy három és fél évtizeddel később szintén erre a területre telepítették az MSZMP megyei székházát, melynek előcsarnokát Czinke Ferenc mozaik kompozíciója díszíti (1965).5 A Belügyminisztérium megbízásából a rendőrségi épületet (1927) az a Gerlóczy Gedeon (1895-1975) tervezte, aki majd a Körmendy Nándorral együtt építi modern épületeink egyik kiválóságát a fiumei úti baleseti kórházat (1936-39). Figyelemre méltó, hogy pályájának elején viszont az első hazai neobarokk építmény egyikét is Gerlóczy jegyzi Bogdánfy Gézával, a Hatvanpusztai sírkápolnát (Fehér megye). Majd Mátraszelén a Kőszénbánya Vállalat részére tervez épületeket - kaszinó, szálloda, gondnoki és állomásfőnöki lakóház - a századelő magyaros - népies építészetének formáival.6 Nem véletlen, hogy ez a két ház és a Járásbíróság (Kollár Gyula, 1928.) a neobarokk formajegyeit viseli magán. Az építészettörténet kedvelt hivatkozási helye a történész Szekfű Gyula formulázta tézis: „Trianon neobarokk építészetének a társadalom neobarokk gondolkodásmódja felel meg.”7 A megállapítás nyomán Ybl Ervin is Wälder újabb épületeiről írván, kifejtette: „A neobarokk-stílus az építészetben kizárólag magyar jelenség. (...) Létrejöttének okát nem annyira a korábbi stíluselőzményekben, mint inkább az ország háború utáni szellemi légkörében kell keresni. A vesztett háború, de különösen a gyászos forradalmak Magyarországon egy időre lehetetlenné tettek minden haladó művészi törekvést. (...) Az egyesek esztétikai szükségleteit kielégítő festészetben még valahogyan eltűrték a modernebb megnyilatkozásokat, de az [építészetben] az ország politikai hangulata csak a múlt állal megszenteli (kiemelés: P.E.) hagyományos stílusokat tűrt meg.”8 A stílusépítészet jeles képviselője Fábián Gáspár (1885-1953) a Villányi úti jellegzetes neobarokk Szent Margit rendház és gimnázium (1931-32) építőjének műve a Zagyvapál4 MÉpm 1927/8-9. pp. 30-31. Salgótarján csendőriskola (vasútvonal felöli) keleti főhomlokzata és az északi utcára néző homlokzat, 1927. január. 5 Az irodaépület tervezője Hont Róbert volt. MÉpm 1966/4.pp.l3-15. 6 Bogdánfy Géza és Gerlóczy Gedeon oki. építészek munkái, 1922-1923. Klny(?). Árkay Aladárnak ajánlva, Bp. 1925. május. 25. MÉpM Árkay - hagyaték. (A hatvanpusztai sírkápolna felvételei közölve; melléklet az Építő Ipar-Építő Művészet 1925. évfolyamához.) A Gerlóczy-hagyaték a salgótarjáni rendőrség átadási ünnepségéről őriz egy fényképet (ltsz. nélk.). A Fiumei úti épületre; Ferkai - Branczik - Hajdú - Molnos - Oláh: Pest építészete a két világháború között. Bp. 2001. pp. 229-231. 7 Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. 1935. p. 410. 8 Ybl Ervin: Wälder Gyula újabb épületei. MÉpm. 1937/9-12. p.l. Wälder esztétikai nézeteihez lásd, W.Gy.: A modern városépítés építőművészed szempontból. In.: A mai magyar város (szerk. Már- tonffy Károly) Bp. 1938. pp. 434-437. Továbbá, Városfejlesztés, városrendezés, városépítés (szerk: Mártonffy Károly) Bp. 1940. Salgótarján marginálisan említődik. 78
