Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Cs. Sebestyén Kálmán: „Vájjon kap-e ott kellő megbecsülést...” (Salgótarján kulturális életének néhány problémája az 50-es években)
Értékek és Konfliktusok többi fejlődésének útjába nem állnak.”25 26 Hasonló volt a helyzet az 1951-től napirenden lévő kultúrpalotával is. Ezért az MDP városi vezetése - átmeneti megoldásként - a Pártoktatók Háza tanácsi kezelésbe adását határozta el központi kultúrház kialakítása céljából. Az 1955. április 15-én működését megkezdő intézmény alapfeladata a város belterületének - a szakszervezeti kultúrházak vonzáskörébe nem tartozó terület - művelődési lehetőségeinek biztosítása, a város központi rendezvényeinek szervezése és ehhez hely biztosítása. Az épületébe a hangos híradót, a TTIT megyei szervezetét, a balettiskolát (50 tanuló) és az év végén a zeneiskolát (300 tanuló) is elhelyezték. így a 25 tagú képzőművészeti szakkörnek már nem is jutott hely, azt a fiúkollégium fogadta be. A Városi Párt- bizottság egy év után értékelte az új intézmény tevékenységét. Összességében pozitív volt a vélemény, de nem kerülhették meg a gátló tényezőket sem. „A 450 férőhelyes nagyterem igen alacsonyan fekvő és technikai felszerelésben abszolút hiányos színpada miatt komolyabb előadások megtartására teljesen alkalmatlan. A nézőtér és a színpad viszonya olyan szerencsétlen, hogy a 6. sorból igen nehezen, a 10. sorból pedig csak ágaskodva lehet belátni a színpadra. A kisterem igen rossz állapotban lévő falai miatt csak ideiglenesen alkalmas kiállítások rendezésére... A folyosó megoldása teljesen rossz, nagyobb tömegű látogatottság esetén, amikor két előadás van, a kijárat nincs biztosítva. Ezen kívül még 2 helyiség van a knllúrház kezelésében, az egyik iroda / itt kapott elhelyezést a Városi Tanács népművelési csoportja is/, a másik ennek előszobája, a színjátszó csoport úgynevezett átjáró helyisége. ”2á Az 1950-es évek utolsó éveiben igyekeztek ezeken a gondokon enyhíteni, azonban az épület adottságai miatt, csekély eredménnyel. Ezért, ha a vezető testületekben a művelődés került szóba, mindig arra a következtetésre jutottak, hogy minél előbb szükséges egy új városi kultúrház megépítése. Az 1960. július 29-én elfogadott módosított városrendezési terv adta meg az alapot ahhoz, hogy egy nagyobb átalakítás, a városközpont átépítése révén megvalósulhasson ez. A több szálon is halmozódó - időlegesen megoldott - problémák az 1959-es pártbizottsági határozat nyomán mutatkoztak meg összefüggéseikben. A végrehajtás során pedig a továbblépés fő szempontjai is körvonalazódtak. Ezek alapján fogalmazta meg 1962 októberében a megyei pártértekezlet, hogy „Salgótarjánt az egész megye kulturális életének központjává kell fejleszteni. Biztosítani kell az ehhez szükséges intézményeket. ”27 25 XXIII. 527. 1952. II. 21., XXXV. 37.a 1952. IX. 3., XXIII. 527. 1958. VIII. 27., 1954.1. 28. 26 XXIII. 527. 1956. IV. 6. 27 XXXV. 51.a MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága iratai. Pártértekezletek jegyzőkönyvei 1962. X 26. 42
