Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)

Cs. Sebestyén Kálmán: „Vájjon kap-e ott kellő megbecsülést...” (Salgótarján kulturális életének néhány problémája az 50-es években)

Értékek és Konfuktusok

így a döntéshozó testületekben helyi szinten a mezőgazdasági munkák ellenőrzése, a beszolgáltatás szorgalmazása, s - ritkábban - a kereskedelmi ellátás helyzetének megtárgyalása került előtérbe. Utóbbi esetében a kenyér minősége, illetve a központi elosztású alapvető élelmiszerek problémáin túl 19S1 augusztusában szóba került a vendéglátás is. Bérezés Henrik VB tag feltette a kérdést: „mi az oka annak, hogy Salgótarjánnak egy nyilvános étterme van és akármilyen időpontban megyünk, ott nem lehet kapni semmit. Hobtt, ha elmegyünk Ózdra, vagy akárhová, mindenütt megkapni a megfelelő ellátást. Jönnek szovjet vendégek és jönnek a minisztériumtól és bemegyünk akkor csak tojást kapni, más nincs. ”

Hamvába holt ötlet maradt az az 1950 októberi határozat is, melyben a város a következő évre 100 ágyas szállodára és étteremre kért tervhitelt. „Salgótarján város 1951. évben ténylegesen is megyeszékhellyé válik - áll az indoklásban. - A jelenleg meglévő összesen 2 drb szálloda férőhelye már most is kevés, állandóan zsúfoltak, de egyébként sem felelnek meg céljaikra és nem fejleszthetők. A megye székhellyé válással egyidőben az eddigieknél is sokkal több idegen megszállására kell számítani. Több esetben előfordul hogy külföldi vendégeink elszállásolását ki nem elégítő módon és így is csak súlyos nehézségek árán sikerük megoldani. ”24

1952-ben az is megtörtént, hogy a Városi Tanács VB határozatban kötelezte a tervcsoport vezetőjét, hogy a Salgótarjánra vonatkozó éves városépítési tervet szerezze be, akár úgy is, hogy személyesen utazik fel Budapestre. Ebben az évben a szervezett színházi előadások is elmaradtak, mert a miskolci társulatnak nem tudtak helyiséget biztosítani. A tanácselnök erre is utalva jelentette ki a Városi Pártbizottság ülésén: „Fel kell mérni azt legelső sorban, hogy hány megfelelő kullúrhelyíségünk van. Nem tartom helyesnek azt, hogy Salgótarján városnak 400 személyes kultúrpalotát akartak építeni. Ezt nem is fogadtam el hogy megtervezzék, hanem kértem, hogy 1000-1500 személyes kultúrpalotát kell építeni." 1958-ban még mindig az egyik legnagyobb problémát a hely jelentette a kulturális rendezvények szervezésében. Ekkor 40 ezer Ft póthitelt kért a Városi Tanács, mert „szerződést kívánnak kötni az egri Színházzal melynek értelmében a Színház 1958. évi szeptember hó 15-től - december hó 31-ig terjedő időben 12 előadást tartana Salgótarjánban. Tekintettel arra, hogy a salgótarjáni Városi KuMrház mindössze 360 fő befogadására alkalmas és ez az egri Színház utazási, díszlet-szállítási, szállás és egyéb kiadásokkal megnövelt költségeinek fedezésére elegendő összegű bevételt nem biztosít, szükségessé válik a Színháznak a Városi Tanács részéről való támogatása, ”

Bár 1953 őszén még mindig nem született meg a városrendezési terv, arra még két évet kellett várni, s akkor sem fogadták el a gazdaságossági számítások megalapozatlansága miatt, de a város 600 ezer Ft-ot kapott épületek felújítására és elkezdődött az állami áruház építése. 1954-ben felmerült egy olyan ötlet is, hogy a városrendezési terv elkészítésére pályázatot hirdetnek, mert „a Városrendezési Hivatal annyira bürokratizálja ezt a dolgot, huza-vonálják, de konkrét tervet eddig még nem dolgoztak ki... Az utóbbi időben mindinkább nagyobb gondot okoznak egyes létesítmények elhelyezései városunk területén. Ezek abból adódnak, hogy nincs a városunknak általános rendezési terve, amely után tájékozódni lehetne, hogy egyes építmények hol lennének jó elhelyezhetőek ahol a

24 XXIII. 527. 1951. VIII. 30., 1950. IX. 19.

41