Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Horváth István: Város - Értelmiség - Kultúra
Értékek és Konfliktusok igényeket korlátok közé szorította, a feladatok végrehajtásának érdekében megfelelő feltételek biztosítása után látott, a kettő közötti összhang megteremtésére törekedett. Ennek a szemléletnek és politikának a terméke az MSZMP városi bizottságának határozata, amely ötéves távlatban megjelölve a városban szükséges szakemberek számát, szabta meg az itt élők feladatát. Ettől az időszaktól fogva a politikai gyakorlat helyes irányban és megfelelő arányban segítette az értelmiséget szellemi alkotó tevékenységének kibontakozásában. A döntés helyessége a csoport számszem gyarapodásán és alkotó tevékenységén is mérhető. A kiegyensúlyozottabb körülmények között a rájuk szabott feladat sem lehet más, mint ami társadalmunk, s a város fejlődéséből következhetett. Az értelmiségi foglalkozású csoport valóságos és naprakész struktúráját nagyon nehéz meghatározni. Az előfordulás sokfélesége és mennyisége azonban utal az előzőekben leírt feladatok, a differenciált mennyiségi fejlesztés teljesítésének mértékére is. Bizonyos, hogy a kedvező politikai társadalmi légkör itt is éreztette hatását. Az utóbbi évek néhány adata igazolja a fejlődést. Ha a termelő szférát vesszük szemügyre, az eredmény nyilvánvaló: a városban, az iparban folyó rekonstrukciós tevékenység, a termelés korszerűsítése az irányításban is jelentős előrelépést feltételez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelés technikai, technológiai követelményeit kutatók, a szervezés tökéletesítésével foglalkozó közgazdászok, műszakiak megnövekedett létszámára és erejére egyre jobban számítanak a politikai és gazdasági vezetők. Ezzel azonos ritmusban gyarapodott a tudományos kutatásban, szakmai, ideológiai továbbképzésben résztvevők köre is. Mindebből egyenesen következik, hogy tevékenységük eredménye a megváltozott, korszerűbb munkakörülményekben, az emberek jobb közhangulatában mérhető le. A műszaki tudományos eredményekhez hasonlóan kedvező jelenségeket - amelyek már lassan folyamattá állnak össze - tapasztalhatunk a társadalom tudományok (helytörténet, szociológia, művelődéstörténet, stb.) esetében. Művészeink tevékenysége - különösen, ha a város méreteihez viszonyítjuk - még inkább figyelemre méltó. Kezdeti - bár biztató - azoknak a tevékenysége is, akik szépirodalmi ambíciókkal dolgoznak a városban. A pozitív jelenségek ellenére tény, hogy a várossal együtt annak szellemi élete is kamaszkorát éli. Ezért továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk az itt tapasztalható ellentmondások feloldására, hiszen haladásunk üteme a tapasztaltnál intenzívebb fejlődést feltételez. A műszaki értelmiségnek például tudományos munkában csupán 8-10 százaléka vesz részt. De nem lehetünk elégedettek akkor sem, ha a többi értelmiségi - nevében jelzett színvonalú - munkáját vizsgáljuk. Hiszen a társadalomtudományi kutatások területén dolgozók közül százalékban szinte ki sem fejezhető az a kör, amely mai életünk vagy történeti múltunk rendszeres kutatására vállalkozik. Művészeti termékeink még ritkán kapcsolható az alkotó tevékenység más területeihez, mondandójuk gyakran kifogásolhaOrvosok száma Pedagógusok száma Iparban alkalmazott mérnökök, közgazdászok száma 1968 147 416 147 172
