Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum harminc éve (1959-1989)
Értékek és Konfliktusok szinten alakították ki: az akkor még két fős restaurátorműhelyt, a két fős dekorációs műhelyt, a két munkahelyes fotólaboratóriumot és a gyorsmásoló szobát. (Egyedül csak a restaurátor műhely működök az akkor kijelölt helyén.) A lépcsőházból nyíló félemeleten videó stúdiót alakítottak ki, mely az 1990-es évek kényszerű leépítéseinek során megszűnt. A járószint alatti területen két fős karbantartó és a dekorációs műhely kapott helyett. Ugyanezen a szinten találhatók a gyűjteményi raktárak is. A munkatársakat az akkor ideálisnak mondott egy-két fősre tervezett munkaszobák helyett, a tervezéskor még nem látható szervezési és létszám növekedési okok miatt, négy-ötfős munkaszobákban kellett elhelyezni. Azonban még így is a munkakörülmények minőségi javuláson mentek át a korábbi állapotokhoz képest. Kiállítási térként összesen 1070 m2 nagyságú terület állt rendelkezésre. Ezt úgy kívánták hasznosítani a szakemberek, hogy 640 nr-en állandó, munkáséletmód történeti kiállítást rendeztek két teremben. A harmadik, 320 m2 nagyságú teremben, az időszaki kiállítások számára biztosítottak helyet. A földszinten található 110 m2-es galériában képzőművészeti kiállítások mellett egyéb, a hely adottságainak megfelelő kiállításokat rendeznek. Ezeken túlmenően, egy előadóterem-tanácsterem is a múzeum rendezvényeinek ad lehetőséget. A múzeum külső körülményei a parkolási gondok megoldatlansága miatt nem kedvezőek, bár a jól ismert városközpont közelében, annak déli szegélyén helyezkedik el. Ha a városban az egyik pólusnak a megyei önkormányzat - a hajdani megyei tanács 1951-ben emelt - épületét és környékét, a másiknak az 1964-ben megépített Karancs Szállodát (napjainkban üzemen kívül áll) és a Fő teret vesszük, a kettő közötti metszéspontban találjuk az új múzeum épületet a város főutcája - a Rákóczi út - mellett. Közvetlen közelében a városi filmszínház és az új, 1987-ben épült városháza található. Az épület funkcionálisan jól tagolt szintjei a múzeumi tevékenység számára csak részben rendelkeztek-rendelkeznek kedvező adottságokkal. Az alagsorban a raktárak (a műtárgyvédelmi előírásoknak már az átadáskor sem feleltek meg), a műhelyek, a földszinten az irodák, a galéria, a könyvtár, a restaurátorműhely, a fotólabor található. Az emelet kizárólag a kiállítások céljait szolgálja. Az elmúlt egy évtizedben a múzeumi szervezet és benne a Nógrádi Sándor Múzeum a megye illetve a városi közművelődési és tudományos élet szerves és közismert eleme lett. A fő feladatukat, a megyei művelődési folyamatokkal való együttgondolkodást és cselekvést úgy valósították meg, hogy közben eleget tettek a belső szakmai kívánalmaknak, rendezték a múzeumok szervezettségét. Annak ellenére, hogy az 1980-ban átadott Nógrádi Sándor Múzeumban, alapvetően stabil személyzet jött létre és dolgozott, egyes területeken jelentősebb változások is történtek nem szakmai, hanem ismét politikai megfontolások nyomán. Az új múzeum létrehozásában meghatározó szerepet betöltő dr. Horváth István megyei múzeumigazgatót a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjévé nevezték ki 1982-ben. Az új múzeumigazgató nem volt ismeretlen a szakmában, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban kiváló vezetői erényeket és szakmai sikereket felmutató dr. Praznovszky Mihályt bízták meg a Nógrádi Sándor Múzeum és egyben a megyei múzeumi szervezet irányításának a feladatával. Ebben az időben több tudományos dolgozó különböző okok miatt elhagyta a múzeumot, nyugdíjba vonult Von- sik Ilona muzeológus és elhunyt Kretschmer József gazdasági igazgató. Feltűnő a fiatal 127
