Bagyinszky Istvánné - Szvircsek Ferenc (szerk.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Történeti tanácskozás Salgótarján, 2004. október 25. (Salgótarján, 2005)
Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Történeti Múzeum harminc éve (1959-1989)
Értékek és Konfliktusok „Nógrád megye 1919-ben” címűt, a bányászattörténeti 1960-as és az üvegipari 1961-es kiállítások mellett a „Salgótarján története és Nógrád megye munkásmozgalma” című kiállításokat kell kiemelnünk. 1962-ben került megrendezésre „A spanyol nép szabadságharca” történeti, és a „Munkásélet” című képzőművészeti kiállítás. Amikor 1962. július elsejével a magyar muzeológiában alapvető változás következett be, és az eddigi egy kézben lévő múzeumügy decentralizálódott, 1962. november 21-től a Nógrád megyei múzeumokat is összevonták. A megyei múzeumi igazgatóságot Balassagyarmaton hozták létre dr. Zólyomi József múzeumigazgató vezetésével. Ez az ereded célkitűzésekhez történő visszakanyarodás tervszerű múzeumi együttműködésen alapuló munkát tett lehetővé s legnagyobb érdeme elsősorban az újkortörténeti kutatások új rendjének kibontakoztatása volt. Az új feladatok ellátásához a szakalkalmazottak számát is növelni kellett, ezért Salgótarjánban, tudományos munkatársi állást hirdettek meg. Egy évvel a Múzeumok Igazgatóságának létrehozása után Salgótarjánban, az intézmény irányításában személyi változás következett be. Az új múzeumigazgató, a neves történész-levéltáros-tanár dr. Belitzky János lett. Ezzel a kinevezéssel lezárult a múzeum első korszaka (1959-1963), melyre az előzmények nélküli nehéz, alapozó, sok laikus mozzanatot és belharcokat is tartalmazó munka volt a jellemző. Ez a szakmai bizonytalanság nyomta rá bélyegét a koncepciótlan gyűjteménykialakításra, mely sokáig éreztette hatását a szakmai munkában. A második korszakában (1963-1970) újból napirendre került a múzeum fő feladata, a múzeum gyűjtőkörének és gyűjtőterületének a kialakítása. Meghatározták, hogy „a proletárinternacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében - a mindenkori és a jelenlegi, közigazgatási Nógrád megyéhez tartozott és tartozó terület munkásmozgalmainak, forradalmi megnyilatkozásainak imperializmus elleni harcainak és győzelmeinek a történetével, valamint a munkásosztály életkörülményeinek múltjával való foglalkozás és emlékanyag gyűjtése” az elsődleges cél. A munkásosztállyal való foglalkozást a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség történetével, kapcsolataival való munka egészítette volna ki. Mint új- és legújabb kori történed keretfeladat a megye 1848-tól napjainkig terjedő politikai és társadalomtörténed kutatásinak művelése is a feladatok közé lett sorolva. A feladatkör nagyságából adódóan a múzeum kutatási és gyűjtési területét hosszabb időre fogalmazták meg. Ezek a feladatok érintették az ipartörténet, a néprajz, az irodalomtörténet és más szakágak területeit is, azonban ezek csak a megyei munkásmozgalom, a megye újkori és legújabb kori történetét, valamint Salgótarján történetének egészét megvilágító segédproblémák, és nem képezték - az iratok filmezésén kívül - külön gyűjtés tárgyát, mivel azokkal megyénk más múzeuma foglalkozott, illetve a tervek szerint foglalkozott volna. A múzeumi törzsanyagot a következő időrendi beosztásban kívánták létrehozni: I. A tudományos szocializmus (1848) előtti kor. II. A magyar munkásosztály kialakulásának és a magyar munkásmozgalom kibontakozásának és megérésének kora (1848-1819). III. A Magyar Tanácsköztársaság kora (1919). IV. Az ellenforradalom kora (1919-1944). V. A felszabadulás és a munkásosztály győzelmének kora (1945-től napjainkig). Minden egyes kornak megvolt a maga kor és időszaki beosztása, amelynek a gyűjteményekben kifejezésre kellett volna jutniuk. A múzeum feladatainak ez a tisztázása azt 119
