Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

bányagondnok már megkutatta a területet és a széntelepeket nem találta megfelelőnek. 4 Ennek el­lenére komolyan kezdtek foglalkozni a területtel, amit a szénjogi szerződések is igazolnak 1903-1946 között. 5 Br. Radványszky Antalné Prónay Karolina területére 1931-ben, Széchenyi Sza­bó Vilmos, Andor és Irma területére (Nagykeresztúr) 1932-ben kötött szénjogi szerződéseket az SKB Rt. A társulat 1940-ben újra átvizsgáltatta a területet jogügyi és termelési szempontból. Az eredmény azonban nem lehetett kielégítő, mert a kitermelés nem kezdődött meg. 6 A Lucfalván 1931-32-ben 75 évre lefoglaltak 1549 kh területet azzal, hogy két év kutatási idő és 15 éves bánya­nyitási kötelezettség elmulasztása után felmondási lehetősége volt a bérbeadónak. A szerződésekkel Lucfalva határát teljesen lefedték. 1936-1938 között az SKB Rt. 36 fúrást mélyített le, az eredmé­nyek azonban vegyesek voltak. A Radvánszky birtok 965 kh-ját negatívnak állapították meg, a Szé­chenyi birtokot, annak 226 kh-ját azonban produktívnak találták s ez utóbbin a szénjogokat fenn­tartották. 7 Jegyzet 1. Nógrád és Hont vármegye. Szerk.: Ladányi Miksa. Bp. 1934.228. o. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.175. o. 2. MÁFI. Adattár. С III. 8. Jelentés Lucin, Nagykeresztúr, Kiskeresztúr, Kisfalud puszták szénterüle­téről. Hoffmann Richard. 1909. április 4. 3. MÁFI. Adattár. С III. 22. Lucfalva. Vitális István jelentése. 1923. február 28. 4. MÁFI. Adattár. С III. 25. Lucfalvai szénterület. Schmidt Jenő. 1924. február 25. 5. OL Z. 222.7. cs. 80., 81 .,82., 83. sz. 6. OL. Z. 221.3. cs. 38. d. OL Z. 223.195. cs. 80/1. d. 7. MÁFI. Adattár. С III. 89. Lucfalva. Vitális Sándor jelentése. 1940. június 27. 2.2.2. Galga-völgy Galgaguta A kistáj 124-255 méter tengerszintfeletti magasságú, megközelítően észak-déli irányú folyóvölgy a Cserhát központi részén. A Keleti-Cserhátban fekvő községet keleti oldalról a Galga-patak övezi. A Legeltetési Társulat 1933-ban és 1934-ben Csengey Gyula 555 kh-as birtokára szénjogosítvá­nyokat szerzett. Kutatás szempontjából azonban csak a birtok keleti fele jöhetett számításba. A Már­ta-major területén lehetett számítani kismennyiségű széntelep meglétére. Az SKB Rt. 1936-ban fú­rásokkal megállapította, hogy a majorban 184,9 méter mélységben sem érhető el a széntelep, ezért a kutatásokat abbahagyta. ' Jegyzet 1. OL Z. 222.2. cs. 32. sz. MÁFI. Adattár. С 1.24. Vitális Sándor jelentése 1934. május 10. MÁFI. Adattár. Cl. 45. Vitális Sándor jelentése 1936. december 5. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.270. o. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.166.0. Magyarország kistájainak katasztere. II. k. Bp. 1990.776. o. 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom