Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
A vállalat alaptőkéje 1940-ben 100 ezer pengő volt. Igazgatósági tagjai között találjuk: gr Almásy Imrét, gr Mailáth Gézát, ippi és érkeserűi Fráter Gyulát, Sugár Istvánt és Hitessy Károlyt. A társaság 1935. július 5-én az SKB Rt-től bérelt szénterületet bányaművelés céljából a Mocsolya-dűlőben. 23 A homokterenyei bányászatról Adorján Henrik főmérnök szemleútja alapján tájékozódhatunk. Az NMK Rt.-nek 79,5 méter hosszú, keretácsolattal biztosított lejtősaknája működött. Táróvágatának hossza 102 méter 150x220 cm-es faácsolattal, folytatásaként 143 méter hosszú 290%o esésű kétvágányú 250x220 cm-es lejtősakna illetve szállítóereszke csatlakozott. A vállalatnak egy irodaépülete (vályog, cseréptetővel), egy kovácsműhelye (vályog, kátránypapír tetővel) valamint fagerendás, deszkaborítású, kátránypapír tetőzetes osztályozója volt. A szénbunkerének nagysága egy vagonos volt. A külszíni vágányok hossza 70 méter. 24 A Nógrád Megyei Kőszénbánya Rt. homokterenyei Vilmos-bányájának vizsgálatát 1939. október 5-én végezték el. A Sugár-féle bányának ismert vállalkozás üzemvitele ellen a salgótarjáni bányakapitányság ugyanis kifogást emelt. A vizsgáló szakember Adorján Henrik bányamérnök volt, aki szeptember 18-án járt a helyszínen. A vizsgálat célja az volt, hogy a Vilmos-bánya jelenlegi állapota mellett a szénkitermelés folytatható-e? A szemleúton dr. Laczfalvy Ferenc bányahatóságú tanácsos is elkísérte. Megállapításaik szerint végfejtésekkel merészen bahatoltak a lejtősaknák védőpilléreibe és ennélfogva többet fejtettek le belőle, mint amennyit a bányában dolgozók biztonsága megengedett volna. 1939-ben a kitermelhető szén a védőpilléren kívül 52 542 q, a védőpillérből 10 000 q, összesen: 62 542 q. Ezzel szemben kitermeltek 63 177 q szenet. Laczfalvy szerint a fejtőmunkahelyek szabálytalanok voltak, a munkálatok rablóbányászkodás benyomását keltették, ezért az üzemet itt be kell fejezni. A munkálatokat Pisch József aknász (korábban vájár) vezette, szakszerűtlenül. A Vilmos-bányában a széntermelés 1939. szeptember 23-án szűnt meg. 25 A Nógrád Megyei Kőszénbánya Rt. tulajdonosait vizsgálva, Sugár Vilmos és Sugár István neve ismerősen cseng. Sugár Vilmos Szénkereskedelmi és Bányászati Rt. 1880-ban alakult. 1923-ban részvénytársasággá szerveződött. 1925-ben szénterületeket bérelt az SKB Rt.-től, s mivel nem volt pontosan behatárolva a terület, arra gondolhatunk, hogy a homokterenyei belsőséggel szomszédos 42 000 m 2-es vetőkkel határolt terület lehetett. Feltételezett szénvagyona 420 000 q. A bérbeadást azonban nem javasolták az igazgatóságnak, mert új konkurenciára nem volt szüksége a vállalatnak. A bérlő bizonyára olcsón akar termelni, ezért a nehezen hozzáférhető részeket bennhagyná. A döntő érv az volt, hogy az SKB Rt. maga is János-akna felől elérheti a területet. 1923-1926 között Homokterenyén 277 635,5 q barnaszenet termelt ki az Rt. 1923: 2 289,5 q 1924: 112 641 1925: 104 550 1926: 58 155 Egy 1929-es felvételen látható a Csibaj IV. bányatelekhez adott segédvájás, melyben a Sugár-táró neve is szerepelt. Ugyancsak Csibaj IV. bányatelek határközén (1934) létesült a Vilmos-táró. Homokterenyétől ÉNY-ra, a János-akna felé vezető út baloldalán húzódó domboldalon nyitották ezeket a bányákat. Az Rt. alaptőkéje 1928/29-ben 50 000 pengő volt. Igazgatója Sugár István. 192930-as adatok szerint évi termelése 1800-2000 vagonnak felelt meg. A részvénytársaság teljes vezérkarát is ekkor tüntették fel: Sugár István, br Pásztélyi-Kovács István János, Balassa Manó, Aczél Ádám személyében. Két bányateleppel rendelkeztek: Homokterenyén és Vilmosbányán. 26 1940-re az alaptőke lecsökkent 10 000 pengőre, az igazgatóság is csak két taggal szerepelt: Farkas Vilma és Kövi Imre töltötte be ezt a pozíciót. Osztalékot 1930-1939 között nem fizettek, termelésük 1938ban: 183 965 q, 1939-ben: 67 552 q volt. Az SKB Rt. jogügyi iratai között szerepelt Sugár Vilmos Szénkereskedelmi és Bányászati Rt. homokterenyei szénbányászatával kapcsolatos megállapodások 1928-1948 között. 1946-ban még megemlítették a vállalatot, mely nevében ugyan szénbányászattal foglalkozott, azonban tulajdonában nem volt bányaüzem. 27 A bányatérképen szereplő Lusztig féle bányáról annyit tudunk, hogy 1935-ben Lusztig Andortól az SKB Rt. bányaterületet vett. 28 395
