Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
Kalló A Cserhát hegység déli részén, a Céklás-völgyi patak és a Vanyarci-patak mentén fekszik. A települést a Cserhát kapujának is tekintik. 1893. decemberében kútásás közben 8 méteres mélységben kőszéntelepre ütöttek a faluban, mely állítólag „két méternél vastagabb" volt a korabeli megyei sajtóhír szerint. Azonban a széntelep nem hozta lázba a kutatókat, nem indult meg az érdeklődés. 1943-ban röppent fel az újabb híradás, mely szerint 5 méter mélységben 2 méter vastag barnaszéntelepet „találtak". Kalló község határában kutatás közben értek a széntelepre, mely Vitális István szerint pontusi korú lignit lehet csak, hiszen a kis mélység is ezt igazolja. Erdőkürt határában, Morgós-puszta mellett 1914 előtt az SKB Rt. a lignittelepet megtalálta, de termelése nem indult meg. 1 (A területet Népessy Lajos vámsz. főtanácsos ajánlotta fel.) 1944-ben már szénbányáról írtak, s mint közérdekű üzem számára benzinmotort, turbinaszivattyút és 120 m hosszú vascsövet biztosítottak a folyamatos munkamenet érdekében. 2 Jegyzet 1. Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1893. december 31. MÁFI. Adattár. С 1.92. Vitális István jelentése. 1943. február. 25. 2. 1944. február 25. Levélmásolat. Kalló. 2.2. 4. Cserhátalja Ecseg A kistáj 128-350 méter közötti tszf. magasságú, közepes, enyhén DK-nek lejtő dombság. A Cserhát hegylábfelszínének számít. Az ÉNy-i részeken felső miocén mészkő és agyag DK-felé fokozatosan pannóniai agyagos-kavicsos-lignites rétegsorba illetve pliocén végi folyóvízi homokba és kavicsba megy át. A kistáj DNy-i részén jelentős vastagságú lösz található, keleti és délkeleti részét felsőpliocén lejtősanyag, nyirok fedi. Ecseg falu Cserhátalján a Szuha-patak és a Kozárdi-patak széles völgyében alakult ki. A Cserhát felé a Bokri-hegy (389 m), a Bézma (514 m) határolja. Büchler Henrik 1893-tól élt a faluban, kocsmáros, szikvízgyáros és gazdálkodó volt 16 holdon. Saját földjének szénterületét ajánlotta fel 1938ban az SKB Rt-nek. A társulat azonban nem mutatott érdeklődést a terület irányába, így a bánya nyitására sem került sor. 1 Jegyzet 1. Nógrád és Hont vármegye. Szerk: Ladányi Miksa. Bp. 1934.367.0. NML. XI. 5.27. d. 33/7 sz. Egyházasdengeleg A Cserhát délkeleti peremén, lankás dombokkal körbevett medencében fekszik a település. A korábbi Dengeleg 1905-től Egyházasdengeleg néven szerepel. A községet a Sziráki (Bér)-patak szeli ketté. A falu nyugati szélén, 144 méter mélységig fúrtak szénkutatás céljából, de csak a 25. méterben találtak 0,3 méteres lignitnyomot. A 109. méterben 0,5 méteres palás lignit, 129 méterben 0,9 méteres lignit, 139 méterben 0,35 méteres lignit, 141 méterben 0,2 méteres lignit harántolását ta219
